A kormány finomkodó hangnemben beszél az orosz agresszióról, és pozitív fejleményként értékeli a környezetkárosító kínai akkumulátorgyárak Magyarországra hozatalát, ez pedig meglátszik a választópolgárok véleményén is.
Egy friss kutatás kimutatta, hogy az Európai Unió 10 vizsgált országából, Magyarországon volt a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik aggasztónak tartják a kínai befolyás rohamos növekedését.
Míg a fejlettebb, nyugat-európai országokban jellemzően kétharmad feletti azoknak az aránya, akik tartanak a növekvő kínai befolyástól, Magyarországon csupán 50 százalék.
Ez pedig főként a magyar kormány nyilatkozatainak a hatásaként értelmezhető, ugyanis Kínát együttműködésre érdemes, erősödő gazdaságként értelmezik, nem pedig egyre terebélyesedő fenyegetésként.
Orbán Viktor is ezt hangsúlyozta idei tusványosi beszédében, mikor kifejtette, hogy az Egyesült Államok világgazdasági hatalmát Kína megtöri, el kell fogadni, hogy „két Nap van az égen”, a kisebbeknek pedig nem osztottak lapot – írta meg a témával kapcsolatban a Telex.
A nyugat-európaihoz hasonlóan magas Kína elutasítottsága Kanadában (79), és az Egyesült Államokban (83), és nem meglepő módon Dél-Koreában (77), valamint Japánban (87) és Ausztráliában is (87) – írja a lap, mely hozzáteszi, hogy a kutatásból kiolvasható, hogy
minél szegényebb egy ország, annál kevésbé tart Kínától!
Ezt erősítik a magyar és görög eredmények is, de a kutatás afrikai országokat érintő része még inkább alátámasztja a megállapítást, hogy Kínától az alacsonyabb jövedelmű országok kevésbé tartanak, nem tekintik a növekvő kínai befolyást aggasztó jeleként és pozitív hatásként érzékelik az országaikban megvalósított kínai befektetéseket.
