Orbán fejéhez szorították a fegyvert: államcsőd vagy Európai Ügyészség

AFP PHOTO / EMMANUEL DUNAND (Photo credit should read EMMANUEL DUNAND/AFP/Getty Images)

Az már mindenki számára világos, hogy könnyen államcsőd következhet be amennyiben nem érkeznek meg az uniótól azok a támogatási pénzek, amire alapozza a kormány a túlélését. A költésgvetési keretek fogynak, az idő sürget, a Fidesz pedig mindent bevet, hogy pénzhez jusson. A legutolsó “csodafegyverként” Varga Judit igazságügyminisztert vetették be, ám a csodafegyver besült.

Szerdán találkozott Brüsszelben Varga Judit igazságügyi miniszter Didier Reynders igazságügyi biztossal a magyar fél kérésére, ahol Varga beszámolt azokról a tervezett jogorvoslati lépésekről, amelyekkel a jogállamisági eljárás körüli vitát rendeznék. A részleteket ugyan nem hozta nyilvánosságra a magyar kormány, de annyit lehet tudni, hogy 10 törvény módosulna, és felállítanának egy “független” korrupcióval foglalkozó intézményt. Didier Reynders csendben végighalgatta Varga beszámolóját, majd arra kérte Varga Juditot, hogy

mérlegelje Magyarország részvételét az Európai Ügyészségben!

Diplomatikusan, de ennél világosabban nem közölhették volna a magyar kormánnyal, hogy nagy ívben tesznek minden látszat intézkedésükre, egyáltalán nem hisznek már nekik, hogy bármit is tudnának, vagy akarnának tenni a korrupció ellen.

Vagy csatlakoznak, vagy végleg búcsút inthetnek az EU-s forrásoknak!

Azt is tudni lehet egy kiszivárgott levél alapján, hogy mennyi pénztől eshet el Magyarország. Miközben mindenki Varga Juditra figyelt a jogállamisági eljárás kapcsán, közben Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa is fogadta a magyar delegációt. Az ő álláspontja is világos, egy július 20-i keltezésű levélből kiderül, hogy milyen szankciókat készül javasolni a Bizottság a magyarországi jogállamisági és korrupciós problémák miatt.

A legnagyobb problémát azoknál a programoknál látják, ahol közbeszerzésen dől el, ki nyeri a pályázatot, ezek a tipikusan a Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz. Ezekben az esetekben

 a támogatás 70 százalékának felfüggesztését javasolják, ami 3500 milliárd forintot jelent!

Még ennél is rosszabbnak ítélik meg a a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál lévő helyzetet, ami azért is lehet fájó pont a kormánynak, mert nemrég szinte a teljes magyar felsőoktatást ilyen alapítványokba szervezték ki. Itt akkorának ítélik az átláthatatlanságot és az összeférhetetlenséget, hogy egyenesen azt javasolják, hogy

tiltsák meg, hogy az alapítványok illetve az általuk fenntartott szervezetek uniós pénzt kaphassanak!

Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!