A Magyar Tudományos Akadémia orvos-, immunológus és biológus kutatói juttatták el közleményüket a 444.hu szerkesztőségéhez, melyben arra hívják fel a figyelmet, hogy
“a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása”.
Ajánlásaikat, szakmai javaslataikat pedig már április 22-én elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek, melyben a járvány rövid és hosszú távú kezeléséről írnak.
Az első felvetésük szerint, a tesztelést kéne minél jobban kiterjeszteni.
Mint írják, “sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki”.
A garatból vett minta a vírus jelenlétét mutatja ki, míg a szerológiai gyorsteszt, a fertőzésen már átesettek személyeket mutatja meg, tehát a feltehetően már immunis személyek felkutatására alkalmas.
Az MTA kutatói szerint, az utóbb említett vizsgálat is fontos, mivel a hosszú távú járványügyi intézkedésekhez szükség lesz a betegségen még át nem esett fogékonyak, és a már védettek azonosítására is.
Hozzáteszik, hogy a “gyors és kiterjedt tesztelés” alapján lehetne csoportokra bontani a népességet, így a betegségre még fogékonyakat a jelenleginél is jobban lehetne védeni, a védetteket pedig jogosultságokkal ruházhatnák fel.
Arra pedig külön felhívják a figyelmet, hogy széles körű tesztelés nélkül nem lenne szabad a korlátozások enyhítésén gondolkozni, mivel a betegségnek hosszú lappangási ideje van.
Az MTA kutatói szerint az is kulcskérdés, hogy az egészségügyet sikerül-e gyorsan és tartósan megerősíteni. Külön kiemelik azt is, hogy nem csak a járvánnyal kapcsolatos teendőkre kell odafigyelni, hanem azokra az évek óta fennálló problémákra is, melyek egy járvány lefolyását befolyásolják.
