Nincs is akkora szükség a NATO-ra a kormányfő szerint.
Válaszolt a kormánypárti Figyelő néhány kérdésére Orbán Viktor. A lap több másik téma mellett a magyar-amerikai találkozó részleteiről szeretett volna kihúzni néhány szót a miniszterelnökből. Az évek óta húzódó, és az utóbbi időben is jelentős feszültséget kavaró védelmi együttműködési megállapodás kapcsán Orbán elmondta: sikerült egy olyan megállapodást tető alá hozniuk, ami nem érinti a magyar szuverenitás kérdését.
Emlékezetes, az amerikaiak a tervek szerint azt próbálták elérni a magyaroknál, hogy a parlament felhatalmazása nélkül is bármikor indíthassanak támadást Magyarország területéről. Orbán ezzel kapcsolatban most azt mondta:
„Magyarországnak szuverénnek kell lennie és maradnia a saját területéről kiinduló bármilyen katonai akció esetén.”
Az előzetes várakozásokkal szemben Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Szijjártó Péter nem jelentett be konkrét fegyvervásárlást, csak az azzal kapcsolatos tárgyalásokról beszéltek (a hírek szerint a kormány egy kecskeméti projektért cserébe légvédelmi rakétarendszert tervez venni az amerikaiaktól). Orbán szerint sem tartunk még ott, hogy konkrét vásárlásról beszélhessünk, de azt azért elmondta, hogy a magyaroknak szüksége van egy közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerre.
Kifejtette: ennek a beszerzése illeszkedik abba a hadászatfejlesztési folyamatba, amelynek a végén reményei szerint Magyarországnak jelentős katonai ütőereje lesz, sőt “bármilyen irányból érkező katonai támadást saját erejéből ki tud védeni“. Orbán olyannyira beleélte magát a dologba, hogy azt is hozzátette: ugyan fontosnak tartja a NATO-t,
de nem gondolja, hogy az ország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni.
Ez a kétkulacsos NATO-barát, de azért a katonai szövetség fontosságát relativizáló retorika minden bizonnyal az oroszok kiengesztelésére irányul. Orbán meg is jegyezte a Figyelőnek, Oroszországgal a lehető legélénkebb gazdasági együttműködésre törekszik, fontos nekik az orosz-magyar viszony, de az első a Fidesznek Magyarország katonai biztonsága (kérdés, hogy akkor vajon miért érződik úgy, hogy nem áll teljes mellszélességgel az orosz agressziót már bő fél évszázada kordában tartani képes katonai szövetség oldalán).
Hogy korrektek legyünk, egy meglepően őszinte megjegyzést azért megengedett magának a miniszterelnök. Mint mondta, a magyaroknak érdemes észben tartania, hogy az amerikai külpolitikában a NATO-n túl nincs tartós politikai elem Közép-Európára nézve. Orbán szerint ezért is lehet fontos a saját hadászati fejlesztés és a közös európai hadsereg ötlete. Csak remélni tudjuk, hogy mindezeket nem a NATO ellenében, annak kárára, hanem amellett tervezi megvalósítani a kormányfő.
Berendelheti Orbánt Putyin? Felmosta a padlót a kormánnyal az amerikai külügyminiszter
