A rabszolgatörvénnyel kapcsolatos kormányzati kommunikáció kicsit zavaros volt azzal kapcsolatban, hogy miért vette elő újra a törvénymódosítási javaslatot Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf.
A kormány álláspontja szerint, melyet maga Orbán Viktor is megerősített, a törvény a munkavállalók érdekeit szolgálja. Ezáltal leomlik az a bürokratikus fal, mely meggátolja, hogy 250 túlóránál többet dolgozzon az, aki többet szeretne dolgozni, ráadásul ezzel több pénzhez is jutnak majd a dolgozók.
Persze a kormány arra nem tért ki, hogy miért jó valakinek ha a munkájáért majd csak három év múlva kapja meg a pénzt.
Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere azonban lerántotta a leplet a Világgazdaságnak adott interjújában. A túlóratörvény elfogadásának napján végre kiderült, hogy:
“A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték.”
“Határozottak vagyunk a tekintetben, hogy ez a jó irány, és azt gondolom, hogy a több túlóra lehetősége mindkét fél számára előnyös lehet. Az a célunk, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat.”
A miniszter lényegében kijelentette azt is, hogy ha valakinek nem tetszik a sok túlóra, az kereshet másik munkahelyet, hisz megannyi betöltetlen állás közül lehet válogatni. “A munkaerőpiacon kínálati helyzet van, akinek nem felelnek meg a körülmények, elmegy máshova dolgozni, hiszen a cégek versenyeznek a dolgozókért.”
Mindeközben a parlamentben:
