Pedagógiai vitát generált a tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézményében hétfőn lezajlott program: tanítási időben disznóvágást rendeztek az iskolában.
„Alsós gyerekeknek kellett végignézni a disznó darabolását, az egyik másodikos sírva mesélte, hogyan dőlt a leölt állatból a vér. Hogyan történhetett ez meg szervezetten, egy iskolában, az igazgató és tanárok közreműködésével?” – fordult a hvg.hu-hoz egy névtelenséget kérő, de az iskolát közelről ismerő helyi férfi. Elmondása szerint az egyik panaszkodó gyerek még tanítás után is teljesen a történtek hatása alatt volt, korábban ugyanis még nem látott ilyesmit.
Para-e a disznóvágás?
Mostanában egyre inkább elterjedtebbé válik a vegán életforma. Konkrét iparágak épülnek arra, hogy az állati eredetű élelmiszereket és használati tárgyakat mással pótolják, tekintve, hogy erőszak nélkül is elkészíthető minden, amit eddig állatok leöléséből sikerült a vacsoraasztalra varázsolni. A vegán-kultusz elméletének szélesebb körben való elterjedése, elfogadottsága és a humánusabb iskolarendszer jelenlegi keretei joggal vetik fel a kérdést, hogy szabad-e disznóölést szervezni egy városi iskola udvarára?
A „megbízható helyről származó” állatot nem az iskolában, hanem már a vásárlás helyszínén kivéreztették, így az intézményben végzett tevékenységet nem is helytálló disznóölésnek nevezni – közölte a Tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskola igazgatója, Bajner Imre a HVG-nek, aki tagadta, hogy a „sertés feldolgozását” kötelező lett volna végignézni. „Az érdeklődő tanulók önkéntesen, pedagógus kíséretében tekinthették meg a munkafolyamatokat, több tanuló tanári, tanítói vezetéssel élt ezzel a lehetőséggel” – tette hozzá. Szerinte ez nem példa nélküli, az interneten is találhatóak beszámolók „iskolai disznóvágásokról, kivétel nélkül pozitív felhanggal”.
Ha tehát a gyermekek nem látták egy állat meggyilkolását, majd kivéreztetését, a feldolgozását azonban láthatták, ha akarták, vajon mennyire pedagógiai és mennyire embertelen mindez?
Szinte mindig arról beszélünk, hogy a szakmunkásokból hiány van mindenütt, és hogy a gyermekek nem rendelkeznek kellő ismeretekkel a “világ dolgairól”. Mi van, ha a tapolcai általános iskolások közül sokan hentesek vagy böllérek akarnak lenni? Ha Magyarországon nem is, külföldön meglehetősen jól lehet keresni ezekkel a szakmákkal.
Várjuk az olvasók véleményét: lehet disznót darabolni iskolaudvaron, vagy sem?
