A Fővárosi Főügyészség valószínűleg nem örült annak a kérdésnek, amit Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője tett fel, ezért új jogértelmezéssel próbáltak kitérni a válaszadás elől.
Az MSZP frakcióvezetőjét levélben tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség arról, hogy nem látnak gondot a több mint 100 milliárd forint értékű Yettel-privatizációval kapcsolatban,
ugyanis szerintük a közvetett állami tulajdon nem része a nemzeti vagyonnak!
Pedig az az egyik fő probléma, hogy mint kiderült, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a szerződést csak angol nyelven kötötte meg, és irányadóként is az angol jogot kötötte ki, pedig ha egy ügylet nemzeti vagyonelemet érint, akkor a szerződést magyar nyelven kell megkötni, és a magyar jogot lehet irányadóként megjelölni.
Ha nem így járnak el, akkor az a szerződés a törvény szerint semmis.
Mivel ilyen esetben az ügyészségnek van hatásköre eljárni, Tóth Bertalan megkérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy a szabálytalan privatizációra tekintettel kíván-e tenni valamit. Ő az ügyet továbbadta a Fővárosi Főügyészségnek, ahonnan az a válasz érkezett, hogy azért nincs probléma, mert az értékesített vagyonelem nem tartozott a nemzeti vagyonba.
Mégpedig azért nem volt része a nemzeti vagyonnak, mert a nemzeti vagyon fogalma – a Fővárosi Főügyészség szerint – a közvetett állami tulajdonra nem terjed ki.
Lényegében elővették a Kósa Lajos által közkinccsé tett „elvesztette közpénz jellegét” típusú érvelést. Csakhogy ez már 2016-ban sem jött be!
Az Alkotmánybíróság akkor egyértelművé tette, hogy a közvetett állami tulajdonban álló társasági részesedés is a nemzeti vagyon részét képezi. (Ha nem így lenne, akkor nem lenne a nemzeti vagyon része például a Paksi Atomerőmű, vagy az MNV Zrt. összes leányvállata sem.)
Tóth Bertalan a nevetséges indoklás miatt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfőbb Ügyészhez, hogy „legalább valami mást találjanak ki, ha már nem akarják elvégezni a törvényi kötelezettségeiket”.
