A közmunka program eredeti célja az volt, hogy a segély helyett munkából szerzett jövedelemre tegyenek szert azok, akiknek nincs megélhetésük, ám munkaképesek. Rengeteg hibával indult a program, sem a bérek nem voltak megfelelőek, amiért tisztességes munkát lehetett volna elvárni, sem a munkalehetőségek nem voltak olyan szélesek, hogy értelmes munkát tudtak volna a közmunkásokkal végeztetni a polgármesterek.
Sok minden megváltozott az elmúlt tíz évban a foglalkoztatás területén, aminek egyik következménye az lett, hogy mára 70-80 ezerre csökkent le a közmunkások száma, miközben a programban résztvevőknek maximum 10 százaléka tudott a piaci szférában elhelyezkedni. Most viszont
a programban maradtak számára utolsó szalmaszálat jelentő közmunkát is teljesen kivégzik,
ugyanis a jelenlegi feltételekkel augusztus 31-ig tart a rendszer. A munkaügyi központok polgármestereknek írt leveleiből az derül ki, hogy szeptembertől nem vehetnek részt a közmunkaprogramban azok, akiknek van szakképesítésük, szakmájuk. Kivételt a hátrányos helyzetű településen élők köre jelent, és azoké, akiknek a települése felzárkóztatási programban vesz részt. Pedig, a polgármesterek számára ők nyújtották a legnagyobb segítséget, ám alkalmazni már nem fogják tudni őket, az önkormányzatokat sújtó elvonások miatt. Mindez azt is jelenti egyben, hogy
csak az ország ötödében folytatja szeptembertől a programot a kormány!
A kistelepülési polgármesterek többsége szerint különösen a kisfalvakban azok nagyon nagy többsége, akik még mindig részt vesznek, benne maradtak a közmunkaprogramban, már nemigen mobilizálhatók, azaz olyan egészségügyi, fizikai, anyagi vagy földrajzi helyzetben vannak, hogy nem lehet őket az elsődleges munkaerőpiacra visszaterelni. Megint a legszegényebbeken, a legelesettebbeken rúgott egyet a kormány, akiknek eddig sem lehetett hallani a hangját. Legalább mi tegyük meg helyettük, hogy szólunk értük.
