A tegnapi nap folyamán Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságokat”, majd elrendelte, hogy Oroszország „békefenntartókat” küld Kelet-Ukrajnába, szemtanúk szerint pedig hajnalban már el is indult egy hosszú hadoszlop a frontvonal felé.
Válaszul a lépésre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, óvatosságra és nyugalomra intve őket. “A saját földünkön vagyunk, nem félünk senkitől és semmitől, nem tartozunk senkinek semmivel, és nem is adunk senkinek semmit, és ebben biztosak vagyunk. Mert nem 2014 februárja van, hanem 2022 februárja. Más ország, más hadsereg, de ugyanaz a cél: a béke, Ukrajna békéje” – jelentette ki beszédében. Azonban a helyzet soha nem volt ilyen feszült mint most, hiszen
órákon belül Ukrán területre érhetnek az orosz hadsereg csapatai,
amire nem elégséges válasz az, hogy Putyin kihirdette a szakadár területek függetlenségét. Egy ilyen diplomáciai lépéshez -mint új államok alapítása- nemcsak a közvetlenül érintett felek, hanem a nemzetközi kzösség jóváhagyása és elismerése is szükséges. Mindezt Zelenszkij videóüzenetében os megerősítette,
Ukrajna nemzetközileg elismert határai Oroszország lépései ellenére is változatlanok maradnak.
Az üzenetből egyértelműen kiderül, hogy Ukrajna szuverenitása és területi integritása megsértésének minősíti Oroszország legutóbbi lépéseit, melyet nem fog válasz nélkül hagyni. A kialakult helyzet egyik előzménye, hogy 2018 februárjában az ukrán fél kihirdette azt a törvényt, amely Oroszországot „agresszornak, megszálló államnak”, a szakadárok ellenőrizte településeket pedig „Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek” minősítette.
Tegnapo este rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de Európában is égnek a vonalak, Orbán Viktor telefonon egyzetetett az Európai Tanács elnökével, majd a megbeszélés után közölte, Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Így nem várható, hogy hazánk megvétózná az Oroszországgal szembeni várható szankciókat.
