„A szakmabelieket is meglepték” azoknak a teszteknek eredménye, melyeket azért végeztek országszerte, hogy megállapítsák az ország átfertőzöttségét. Mindezt Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora mondta, miután kiderült, hogy a magyar orvosi egyetemek által elvégzett több mint 8000 tesztből csak 2 volt pozitív. Mindez alátámasztja Merkely korábbi kijelentését, hogy
“tankönyvi értelemben járvány már nincs, de a járványveszély megmaradt.”
Mindez több fontos kérdést is felvet. Egyrészt az elégtelen számú tesztelés miatt az a tény, hogy a vírus csak nagyon kis mértékben terjedt el az országban, csak most derült ki. Miközben, durván kiürítették a kórházakat, számos ápolásra szoruló beteget hazaküldtek, veszélyeztetve ezzel az egészségüket és terhelve a családokat. Mindezek felesleges áldozatok voltak,
melyeket meg lehetett volna előzni a megfelelő számú teszteléssel!
Azt, hogy mi volt a tömeges tesztelés elmaradásának az oka, soha nem fogjuk megtudni. Lehet, hogy nem volt elég teszt, de az is lehet, hogy a kormányzatot az az elv vezérelte, ha kevés a teszt, akkor kevés lesz a statisztikailag kimutatható beteg is. Azonban a “ha nem tudom, nem fáj” mentalitás egy ilyen esetben megengedhetetlen.
A másik fontos kérdés, hogyha a kormány a legrosszabb forgatókönyvre számítva, felkészítette az egészségügyet a tömeges kezelésekre (ők állítják nem mi), és nincs tankönyvi értelemben járvány (a Semmelweis Egyetem rektora állítja, nem mi),
akkor mi szükség van továbbra is a rendeleti kormányzásra?
Miért nem lehet normális menetben elfogadott törvényekkel irányítani az országot? Tudja mindenki, hogy gyakorlatilag sok különbség nincs a rendeleti kormányzás és Orbán kétharmados kormányzása között. Eddig sem jelentett nagyobb akadályt az alkotmány módosítása sem, mint átírni a parlamenti büfé árlistáját. Legalább el játszhatná Orbán, hogy demokrata.
De már eljátszani sem akarja.
