Magyarország helyzete továbbra is bizonytalan az unón belül, annak ellenére, hogy a kormány ezt másképp próbálja előadni. Szerintük Magyarország az unió egyik legkiemelkedőbb tagállama, példa értékű mindaz, amit elértek, ám ennek ellenére Didier Reynders igazságügyi EU-biztos egészen más véleményt fogalmazott meg.
Szerinte folytatni kell Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást januárban, és ha kell akkor a második félévben is tárgyalni kell a kialakult helyzetről, mivel újabb, főleg az igazságszolgáltatás szabadságát érintő magyar jogszabályok születtek, melyek aggodalomra adnak okot.
Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén ismertették a jogállamiság magyarországi helyzetről alkotott tanácsi álláspontot, valamint Reynders kifejtette, hogy az EU 2021 utáni költségvetésének tervezetébe beépített feltételesség, egy új eszköz lehet a jogállamiság betartatására a tagállamokkal szemben.
Tytti Tuppurainen, az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere is azt hangsúlyozta ki beszédében, hogy
az uniós pénzforrások feltételkehez való kötése, egy fontos eszköz a jogállamiság számonkérésére.
“Ha a jogállamiság sérül egy tagállamban, és az a közös költségvetésre is fenyegetően hat, akkor a támogatásnak befagyaszthatónak kell lennie” – fogalmazott felszólalásában a miniszter, majd hozzátette, hogy ez az új rendelkezés megelőző hatású lehet az EU eszköztárában, hogy a jövőben ne lehessen büntetlenül megsérteni az uniós értékeket.
Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő szerint, az egész Magyarországgal szemben folyó eljárás, már egy boszorkányüldözésnek tűnik, mivel szerinte csak azért bírálják a magyar kormány munkáját, mert nem egyezik a véleményük a legtöbb ország migrációs politikájával.
Hozzátette továbbá, hogy a magyar keresztény-konzervatív kormány már több alkalommal is tisztázta magát, és mindig nyitott volt a párbeszédre.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpári EP-képviselő, a szakbizottság magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó jelentéstevője szerint azonban
továbbra is folyamatosan romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon, legfőképp a szólásszabadság, az igazságszolgáltatás szabadsága, valamint az akadémiai szabadság területén.
Kifejtette továbbá, hogy az is aggodalomra ad okot, hogy a magyar kormány a véleménynyilvánítás szabadságát is kontrollálni próbálja azáltal, hogy új jogszabállyal kívánja befolyásolni a kulturális életet.
