Orbán Viktor egy hónappal ezelőtt Bakuban tárgyalt a Türk Tanács csúcstalálkozóján, ahol kijelentette:
“a jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér”,
majd hozzátette, hogy még külön önkormányzatuk is van a kipcsakoknak. A miniszterelnök kijelentésén nemcsak a magyarok lepődtek meg, de még a Türk Tanács tagjai is értetlenkedve hallgatták őt.
Most azonban Orbán, hogy megmutassa mennyire elkötelezett a kipcsakok felé, a magyar és a türk népek szoros történelmi és kulturális kapcsolatára való tekintettel, a magyar kormány megállapodott a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának Titkárságával, hogy a Türk Tanács magyarországi Képviseleti Irodát nyithat Budapesten, ám mindezt nem is akárhogy teheti meg:
A hvg.hu cikke szerint a kormány vállalja, hogy megfelelő irodát keres a székhelynek és be is rendezi azt. A Türk Tanács összes tagállama (Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán) képviselőket delegál majd a magyar irodába,
ami pedig mentességekkel fog működni.
A javaslat szerint az iroda és annak vagyona, eszközei és archívuma – attól függetlenül, hogy találhatók és kinek a birtokában vannak – a feladataival kapcsolatban teljesen mentesülnek a házkutatás, a lefoglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtó, közigazgatási, bírói vagy igazságszolgáltatási szervek bármely egyéb beavatkozása alól, továbbá bármilyen jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Türk Tanács Külügyminisztereinek Tanácsa lemondott mentelmi jogáról.
Az irodán kívül a tervek szerint az iroda személyzete is kiváltságokkal és mentességekkel fog rendelkezni.
A delegált képviselők “mentesülnek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól, az Iroda által fizetett illetmény és egyéb járandóság tekintetében az adózás alól valamint a házastársaikkal és az eltartott hozzátartozóikkal együtt a bevándorlási korlátozások és az idegenrendészeti nyilvántartásba vétel alól is.”
Az indoklás szerint erre pedig azért van szükség, mivel
Magyarország a “közös történelmi és kulturális gyökereinkre támaszkodva”, mindig is kiemelt érdeklődéssel követte a türk identitású népek együttműködését
a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának keretein belül, ezért a kiváltságokkal egyértelmű jelét adta annak, hogy érdeke a szervezettel való partnerségi kapcsolatok kiépítése és fenntartása.
“A keleti kapcsolatok fejlesztése jegyében a Türk Tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikai törekvésekben: Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerségi szinten vannak kapcsolataink, és erre törekszünk Kirgizisztán és Üzbegisztán vonatkozásában is” – írják.
