Nyár van, hőség, egy kicsit mindenki lelassult. Remélhetőleg a nyaralások időszakában nem csak fel tudnak töltődni az önkormányzati választásra az ellenzéki politikusok, de az elmúlt időszakből le is tudnak majd vonni egy két tanulságot.
Kénytelenek lesznek, mert ha nem teszik meg, akkor bizony elzavarják majd őket. Még pedig azok, akik egyébként a szavazóik lennének.
Hogy miért mondom ezt? Mert az elmúlt két választásnak, az EU parlamentinek, és a fővárosi előválasztásnak vannak bizony fontos tanulságai, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni a jövőben.
Az egyik ilyen tanulságnak azt tartom, hogy a “kemény magtól” eltekintve, nincsennek MSZP-s, DK-s, meg Momentumos, meg ilyen-olyan ellenzéki párti szavazók. Egyszerűen csak ellenzéki szavazók vannak,
akik bárkire leszavaznak, akit hitelesnek és elég erősnek tartanak ahhoz, hogy elzavarja Orbánt.
Nagyjából tesznek a párt logókra meg zászlókra, keresik azokat a személyeket, akik mögé be lehet állni. Ezt mutatta meg Dobrev Klára és Karácsony Gergely sikere. Karácsony nem jelent meg az EP kampányban, Dobrev el is tudta vinni a műsort, letarolva mindenkit. Azzal együtt -míg másoknál annak ellenére- hogy Gyurcsány Ferenc felesége.
Karácsony pedig szépen hozta az előválasztást, pedig Kálmán Olga megjelenése felzavarta az álló vizet. (Itt kell megjegyeznem, hogy ez a versenyhelyzet csak Karácsony előnyére vált, mert fantasztikusan fel tudta magát pörgetni, bebizonyítva, hogy igazi motorja tud lenni Tarlós leváltásának.)
Alig voltak itt, akik Dk-ra vagy MSZP-re szavaztak volna, olyan mértékű ma már az átjárás az ellenzéki pártok szavazói között. (Hány helyen is fog az országban együtt indulni ősszel a Jobbik-DK-MSZP-Momentum-LMP?) Itt bizony Dobrevre és Karácsonyra szavaztak. Arra szavaztak, aki legjobban képviselte Orbán elzavarásának a lehetőségét.
Nem fog menni másképp.
Vezető kell.
Olyan, akit nem kommunikációs műhelyekben készítenek fel a testbeszédre és a populista mondatokra. Olyan, aki erős és őszinte. Mielőtt még a baloldali messiásvárással kezdenének vádolni, ez nem az. A baloldalnak nem várnia kell a messiást, még csak nem is kinevelnie kell (ez is elég ronda egy szó), hanem engedni megjelennie és kiemelkednie.
Ugyanis, amíg a politikai szürkeség, középszerűség és a pártok közötti cicaharc megy, addig nem fog megjelenni ez a vezető. Ugyanis, ő most is sikeres valahol, a saját cégében, szervezetében, közösségében. A kérdés, hogy azok, akiknek nincs más pálya, mint a politika,
engedik-e majd az ország javára dolgozni.
