Orbán bár vitathatatlanul bebizonyította, hogy a hazai hatalmát egyenlőre egyetlen egy párt sem tudja veszélyeztetni önmagában, a május 26-i választás ennek ellenére kudarc lett a kormányfőnek, amiért magán kívül senkit sem okolhat.
Egyrészt hiba volt túlzott várakozásokat gerjeszteni, és a 14-15 elérhető képviselői helyről beszélni, a de az igazi stratégiai hiba az Európai Néppárttal gerjesztett, teljesen felesleges konfliktus volt, amiből már erőteljesen visszakozik a kormányfő.
Orbán előreszaladt, de ahova futott, ott nem volt semmi.
A szélsőjobb leszerepelt vele együtt, és most ott áll egyedül a semmi közepén. Nehéz ilyenkor megjósolni, mi lesz a következő lépés, de a kormány megrendeléseiből élő Nézőpont Intézet vezetője a Konrad Adenauer Stiftung rendezvényén felvillantott három forgatókönyvet. Ismerve eddigi munkásságát, úgy gondoljuk, nem légbőlkapott információk alapján, vagy saját fantáziájából mondta amit mondott.
- Orbán platformot szeretne alakítani az Európai Néppártban (EPP). Ezt már régebben is említette, és Mráz szerint ez változatlan lehetőség, mert szerinte nem történt olyan dolog a magyar kormányfő és az EPP vitáiban, ami visszavonhatatlan lenne vagy kizárná a kompromisszumot. Esély: nulla
- A konzervatív pártcsaládon belül alakulhat olyan frakció, amiben a Fidesz a V4-országok tagpártjaival lépne szövetségre, esetleg kiegészülve az RMDSZ-nek, illetve a litván, a bolgár, a cseh, a szlovén testvérpárt képviselőinek a Sargentini-jelentést elutasító, a korábbi EP-ben 37 mandátumot jelentő csoportjával. Esély: csekély
- a Fidesz beléphet az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójába, mely anno az EPP-ből vált ki, és EU-kritikus jobbközép frakciónak számít. Esély: kicsi
Ismerve az EP erőviszonyait, és a többség megalakításához szükséges pártok álláspontját, a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy bár Orbán próbál visszatáncolni régebbi álláspontjáról, ő lesz feláldozva, hogy az EU párti centrista erők tudják tovább vinni Európa irányítását.
Bár most még talán nem látszik, de Orbán EP győzelme egyben az első szög is volt politikai karrierje koporsójában.
