A felmérést a Transparency International tette közzé.
Kiadta éves korrupciós érzékelési indexét a Transparency International. Hiába javítottunk egy helyet a tavalyihoz képest, nincs okunk az örömre, ez ugyanis nem a magyar helyzet javulásának, hanem a görög szélsebes romlásának köszönhető. Tavaly 46 pontot szereztünk a százból, amivel közel sereghajtók lettünk, csak Görögország és Bulgária áll mögöttünk az EU-s országok közül.
A Közép-Kelet-Európa országait az elmúlt 7 évben összevető listából még rosszabbnak tűnik a helyzet:
hazánk rontotta a legtöbb helyet, 9 pontos mélyrepülésben van.
A romlást nagyban befolyásolta a befektetők alacsony bizalma az állami intézmények, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségében, valamint a tulajdonjogok gyenge védelmében. Magyarországra a többi országgal ellentétben emellett ráadásul az is jellemző, hogy a korrupció
nem a szabályok ellenében, hanem azok által valósul meg.
Magyarán: az nem a rendszer sajnálatos mellékterméke, hanem annak lényegét jelenti. Sokszor tudatosan úgy alakítják a szabályokat, hogy a megfelelő emberek kezébe kerüljön a pénz és a hatalom, az eljárásokat a rendőrség pedig bűncselekmény hiányában rendre lezárja.
A rendszer 2018-ra olyannyira oligarchikussá vált, hogy az állami megrendelések közel negyede Szíjj Lászlónál és Mészáros Lőrincnél landolt. A részrehajló közbeszerzési gyakorlat eredménye, hogy a kormányközeli üzletemberek rendkívüli vagyonokra tehettek szert. De nem csak arra: a TI szerint a sajtószabadságra is ők jelentik a legnagyobb veszélyt, miután sosem látott módon torzították a segítségükkel a magyar médiapiacot. Erre példaként a tavaly év végén összeállt gigamédiaholdingot hozták fel. Az sem javítja a helyzetet, hogy a médiaegyensúly felett őrködő intézmények a jelentés szerint mára csakis a hatalom céljait és elvárásait teljesítik.
