15 éven át küzdött a Fidesz a tandíj ellen, tiltakozott a Bokros-csomag ellen, majd 1998-ban kormányra kerülve el is törölte az akkori kormány által bevezetett tandíjat. Amikor a második Gyurcsány-kabinet idején 2006-ban ismét felmerült a bevezetésének a gondolata, népszavazással akadályozta meg annak megvalósulását. Ez a 2008-as referendum volt az egyik kiindulópontja a Fidesz későbbi kétharmados győzelmének.
“Elengedhetetlen, hogy mindenki számára biztosítsuk az első diploma tandíjmentes megszerzésének lehetőségét” – szerepelt a Fidesz 1998-as programjában, de mi a helyzet most, nyolc év kormányzás után? A valóság igen lehangoló, mert jelenleg a Bokros-csomagnál és a Gyurcsányéknál is súlyosabb anyagi hozzájárulást követel meg a hallgatóktól a felsőoktatásban való részvétel. Az elmúlt három évben a magyar felsőoktatásban a hallgatók 41 százaléka fizetett a tanulmányaiért, több mint 230 ezer diákról van szó.
Az eduline.hu információi alapján egy önköltséges állatorvosi képzés 16 millióba kerül könyvek, lakhatás és utazások nélkül, fogorvosoknál ez a szám “csak” 13,5 millió. A többi, nem slágerszaknál is 350-800 ezer forint között mozog egy szemeszter ára, ha valakinek nem sikerült bekerülnie az igencsak leredukált létszámú államilag támogatott képzések valamelyikére.
„tegyük félre a tandíjról szóló, időnként egyébként megokolható elméleti és erkölcsi vitákat, és amíg nem leszünk Európa legokosabb és legképzettebb nemzete, addig ezt a vitát ne is vegyük elő újra.” – érvelt Orbán a 2008-as népszavazás kapcsán. Csak egyet tudunk érteni az akkori szavaival. Mi ma is így gondoljuk, a tudásban van a jövő, nem pedig a futószalag melletti betanított munkában.
