2017.06.20. 9:20
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter két hete sokkolja a közvéleményt a panelház-visszabontós kormányzati agymenéssel.
Ennek lényege az lenne, hogy valamilyen okból visszabontaná az állam a 10 emeletes panelek legfelső emeletét, arról persze nem volt szó, hogy az ott lakók hova is mehetnek, azt pedig még kevésbé sikerült megmagyarázni, hogy az állami bontósdit mibű fedezik, hiszen nyilván az adónkból, de annak meg lenne jobb helye; például az iskolákban, meg a a kórházakban ugye.
Takaróznak itt olyanokkal, hogy ott nyáron meleg van, télen meg hideg – persze a szigetelés és energiahatékonysági beruházások uniós támogatásait talán erre is el lehetett volna költeni, nem volt kötelező kilátót építeni az Alföldön a sík semmibe, vagy kisvonatot a hátsó kertbe.
A visszabontások körül sokan azt sejtik, hogy a Fidesz így próbálja meg valamelyest felpörgetni a hamarosan visszaeső építőipari teljesítményt – ami a magyar gazdaság húzóágazata – emellett persze valamelyik havernak hosszú időre biztosítanának állami megrendeléseket az emelet-visszabontásokkal.
A panelok nem szépek, nem a legjobbak, de a semminél kétségkívül jobb megoldás volt ezeket felépíteni. A német mintával takarózni meg már csak azért is baromság, mert a jellemzően kelet-berlini lakótelepek néhány év leforgása alatt kiüresedtek annyira, hogy az önkormányzati tulajdonban álló (!) lakások ezreit megérje gazdaságosan átalakítani, a külcsíny átszabásával vonzóbbá tenni, satöbbi. A Fidesz példálózása már ott elbukik, hogy a hazai panelek 90 százaléka bizony magántulajdonban van. Pont.
Na ennyit a kitekintésről, nézzük meg, mi történik Ferencvárosban.
Az Urbanista szúrta ki, hogy Budapest IX. kerületében, a főváros egyik legnépszerűbb, és legdrágább lakótelepén a József Attilán a lakás- és épületkorszerűsítési pályázatok mellett most megjelent egy új törekvés, mely a mottója is a terveknek egyben;
a panelból penthouse
Az ötlet nem új, (Németországban is alkalmazzák höhö) példákért nem is kell olyan messzire menni, hiszen a belvárosi lerobbant téglaépítésű társasházaknál is gyakran alkalmazott emeletráépítés, vagy tetőtér-beépítés jelent plusz forrást a háznak, ezért ilyenkor az egész épület megújulhat, amit aztán követ a környezetének megújítása, és egyéb pozitív folyamatok beindulása – például az ingatlanárak emelkedése, ami a magántulajdonú lakások mekkájában kellemesen érinti a tulajokat.
Az egésznek a lényege egy forradalmi gondolat; végre el lehet felejteni azt, hogy a panel egy utált, felesleges izé, és lehet rá úgy gondolni, mint valami újnak az alapjára, valamire, ami fejleszthető és szerethető. Nézze!
(A galéria itt elérhető)
“A nyertes terv, amit Zoltán Erzsébet Szeréna, Gyergyák János, Gál Bence és Gál-Mózes Anett jegyez, elképesztően komplex és zavarba ejtően részletes. Itt van egy nagy felbontású PDF, érdemes belezoomolni a térképekbe is (vigyázz, 20 Mb). Az átfogó közlekedésfejlesztési stratégiától eljutnak oda, hogy melyik házra, hol javasolnak erkélyráépítést, vagy hogy az új közösségi házban merre legyen a női mosdó.” – írta az Urbanista. A cikk tovább is megy:
“Az egész pályázatkiírás legfontosabb eleme az emeletráépítés. Ez jelentene ugyanis forrást számos fejlesztéshez. A nyertes pályázatban ezt is elég alaposan végiggondolták, típustervenként vizsgálva, hol, mit lehet kialakítani.
A lakásokat azonban nem csak fölfelé lehet bővíteni, hanem oldalirányban is. Leginkább erkélyekkel, de egyes esetekben akár hozzáépítésekkel is.”
A teljes cikk, a tervekkel és részletekkel itt elérhető, kattintsanak, megéri!
Az Urbanista alapján
