Akinek van érzéke a vizualitás és a politikai szimbólumok iránt, sokat megérthetett annak “dramaturgiájából”, ahogy Macron megérkezett a Pyramide du Louvre elé.
Egyedül, gorillák nélkül jött át a téren, és ment föl a színpadra.
Nekünk, magyaroknak persze fájhatott, hogy nem volt mellette a mindig lökdösődő Havasi Bertalan, a felülről is mindig alulról mosolygó és tapsikoló Semjén, az adóniszi szépségű és tündöklően okos tekintetű Németh Szilárd, Rogán, a fiók-Strasznof Ignác vagy Deutsch Tamás, aki, szegény, már azt sem tudja, hol van, mit gondol, s egyáltalán who the fuck is Deutsch…
Szóval Macron egyedül érkezett, ám azt mondta, hogy minden erejével fellép az ország megosztottságával szemben.
És ehhez még Bözsi nénire és disznajára sem volt szüksége.
