Bár uniós adatok még nem állnak rendelkezésre, azzal nem nagyon lövünk mellé, ha azt feltételezzük, hogy még mindig a magyarországi pénzromlás mértéke a legmagasabb.
Az előző havi adatok szerint Magyarországon kívül csak a cseheknél volt kétszámjegyű az éves pénzromlás üteme augusztusban (10,1 százalék), így ha mindenhol csökkent, vagy stagnált az infláció, akkor az még mindig nálunk a legmagasabb.
A KSH legfrissebb adatai szerint, ugyan sikerült jelentős mértékben lefaragni a szeptemberi átlagos fogyasztói árakat az egy évvel korábbihoz képest (12,2 százalék), azonban ez még mindig elmarad a kormányfő által meghatározott egyszámjegyű inflációtól.
A statisztikai hivatal közölte azt is, hogy hiába az egyre javuló adat,
az élelmiszerek árának emelkedése továbbra is meghaladta az átlagos infláció mértékét, az szeptemberben 15,2 százalékos volt.
A 444.hu cikke kiemeli, hogy tavaly szeptemberben 20,1 százalék volt a pénzromlás mértéke, ezért nem elhanyagolható azt is figyelemmel kísérni és megemlíteni, hogy
idén szeptemberben az árak már 34,75 százalékkal voltak magasabbak, mint két évvel korábban.
„Ami nemcsak önmagában magas érték, hanem azt is jelzi, hogy a lassulás nem elég dinamikus: ez az érték április óta a legmagasabb” – írja a lap.
