Megdöbbentő és egyben szomorú összefüggésre hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos a közösségi oldalán, melyben rávilágít, miként függ össze a szegénység és az önkényuralom Magyarországon.
Az ellenzéki politikus leírja, hogy karácsony előtt jutott hozzá három olyan adathoz, melyek együtt nagyon sötét képet festenek az országról, ugyanakkor meg is magyarázzák, hogyan maradhat fenn Orbán Viktor rendszere:
- Az első az Eurostat kimutatásra arról, hogy Magyarországon majdnem az egész EU-ban a legalacsonyabbak a bérek.
A 2021-es, euróra átszámolt átlagkereset csak Bulgáriában kevesebb (tehát Románia már megelőzött bennünket), a magyarok az EU-átlag kevesebb, mint 40 százalékát keresik. Az idei adat vélhetően még rosszabb lesz, hiszen a forint gyengülése miatt a bérek még kevesebbet érnek euróban számolva. - A második az Egyensúly Intézet jelentése, amiben az áll: a magyar lakosság 80 százalékának gondot okozna egy egyszeri, 100 ezer forintos váratlan kiadás, sőt, harmaduk egyáltalán nem is tudna kifizetni egy ilyet.
Jövőre a tovább növekvő infláció miatt pedig még jobban elszegényednek az emberek, „érdemben csökkenhetnek” a megtakarítások, vagyis még többen élnek majd egyik napról a másikra. - A harmadik adat a Medián-felmérésből származik. Ennek a választás előtt készült adatsornak része volt az a tábla, amely jövedelmi kategóriák szerint mutatja a pártpreferenciákat. Kiderült, hogy minél szegényebb valaki, annál nagyobb eséllyel szavaz a kormánypártokra: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában volt a legmagasabb a Fidesz támogatottsága és a legmagasabb jövedelműek közt a legkisebb.
Utóbbi csak látszólag ellentmondás. Azt hinnénk, ha valaki elégedetlen az anyagi helyzetével, akkor a kormány ellen szavaz, de Magyarországon ez nem így van. Akik bizonytalanságban élnek, semmiféle kockázatot nem mernek vállalni – írja Hadházy, aki szerint kockázat visszaszólni a polgármesternek, hogy ne akarja már megmondani, hogy kire szavaz az ember a választáson.
De szerinte kockázat maga a kormányváltás is, ha azt mondják, az ellenzék el akarja venni azt a keveset, ami van.
Az egyik napról a másikra élő embereket a legkönnyebb megvenni egy zsák krumplival, ársapkás csirke-farháttal, tízezer forintos Erzsébet-utalvánnyal vagy 13. havi nyugdíjjal.
Az ellenzéki politikus úgy véli, hogy akinek a mindennapi megélhetés a gondja, nem fog előfizetni ellenzéki véleményeket is megfogalmazó újságokra, mert jó neki a kormánypropagandát harsogó ingyenes lap, és ugyan így jó neki az ingyenesen fogható tévécsatorna is.
Pontosan ez a látszólagos ellentmondás a Fidesz-rendszer egyik lényege. A magyar társadalom szegénységét részben örökölték, de jelentős részben egy tudatos döntés eredménye is. A „polgárt”, mint politikai terméket lecserélték a „kisemberre”. Az alacsony bérek biztosítják a gazdaság versenyképességét, ugyanakkor azt a tömeges kiszolgáltatottságot is, ami a politikai rendszer alapja – írja Hadházy Ákos, aki szerint tudatosan építik le az oktatási rendszert, ugyanis a jó oktatás megnyitná a társadalmi mobilitás útjait is, ami hosszú távon a rendszer fennmaradását veszélyeztetné.
A fideszes nagyuraknak tökéletesen megfelel az a helyzet, hogy a napi érdekeik mentén játszhatnak a bérekkel és egyéb juttatásokkal.
A független ellenzéki politikus szerint erre tökéletes példa a tanárok fizetése: 2011 végén olyan törvényt hoztak, amely értelmében a pedagógus béreket a mindenkori minimálbérhez kötnék (jelenleg eszerint 400 ezer forint lenne egy kezdő, egyetemet végzett tanár fizetése). Csakhogy rájöttek, ez így nem lesz jó, ezért 2013-ban, a törvény hatályba lépése előtt megváltoztatták, leválasztották a bértáblát a minimálbérről, azóta pedig nem nyúltak hozzá, hagyták elértéktelenedni a tanári béreket, az akkori béremelést pedig rég megette az infláció. Ha nagyon nagyra nőne az elégedetlenkedés, akkor emelnek valamit, de olyan rendszert nem hajlandók bevezetni, amelyben nem politikai kegy a béremelés, hiszen ez stabilitást és létbiztonságot teremtene, ami nem érdekük.
