Az OECD keretében létrejött egyezség 15 százalékban határozza meg a globális társaságiadó-minimumot, amelyet 137 ország támogatott. Az EU egységesen csatlakozna a megállapodáshoz, ám amihez minden tagállam egyetértése szükséges. Korábban úgy tűnt, a csatlakozásnak nincs akadálya, júniusban azonban Orbán váratlanul vétót emelt az adómérték bevezetése ellen. De mi is ez a globális társaságiadó-minimum? Miért nem tetszik Orbánnak? Erre próbálunk magyarázatot adni.
Mi az a globális minimumadó?
A december 20-án publikált szabályok megalkotása mérföldkőnek számít a nemzetközi adózás történetében. A több, mint 135 ország konszenzusa alapján megszületett szabályok egy globálisan összehangolt társasági adórendszer alapjait teremtik meg,
a nemzetközi adóelkerülés, adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás ellen.
Kiknek kell megfizetni?
A globális minimumadó nem fogja érinteni a kisvállalkozásokat, az csak a 750 millió euró (300 milliárd forint) feletti konszolidált árbevételt elérő nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik majd. Az adót 15 százalékban határozták meg, azaz, ezek a cégek nem fizethetnek sehol sem kevesebb adót. Ezzel gyakorlatilag megszűnne az a kiskapu, amit az adóparadicsomok jelentenek, mert mindenkinek be kellene fizetnie az adót, tehát
nem lehetne úgy kilopni pénzt egy országból, hogy máshol, kedvezőbb adókkulcs alapján fizetik azt meg!
Mi történik, ha valaki kevesebb adót határoz meg?
A globális minimumadó egyek nagyon fontos eleme, hogyha egy vállalatcsoport külföldi leányvállalata „aluladóztatottnak” minősül, akkor a különbözet adót az anyavállalat országa szedheti be. Gondoljunk csak a Google, Facebook, Amazon, Microsoft és hasonló cégek trükközéseire. Ez azt is jelenti, hogy ha egy ország, nem fogja beszedni ezt az adót a leányvállalttól, a vállalatcsoportnak akkor is meg kell fizetnie, legfeljebb az adott ország mond le erről a jövedelemről!
Mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarországon a 9%-os társasági adókulcs megmarad a jövőben is, és a valós, igazolt tevékenységre adnak kedvezményt, egy speciális számítási módszer alapján, tehát a tényleges vagyon- és munkabérkifizetéssel járó tevékenységet folytató cégek kedvezőbb helyzetben lesznek. Ezt úgy oldják meg, hogy a vállalati vagyon és a vállalati munkabérkifizetések egy meghatározott számítási móddal levonhatóak lesznek az adó mértékéből. Ezek szerint, hazánk csak jól járhat a bevezetéssel, mert a beszedett adó növekedni fog, de a kedvező adózás miatt itt letelepedett nemzetközi cégek továbbra is kevesebbet fognak fizetni, mint saját hazájukban, igaz, többet fognak az államkasszába befizetni.
Akkor miért vétózik Orbán?
Ez az a kérdés, amire nem tudunk jó választ adni. Ha jóhiszeműe kvagyunk, akkor azt feltételezzük, hogy a fentebb említett magyar speciális szabályokkal van problémája, és még akar valami kedvezményt kicsikarni a globalista nagytőkéseknek itthon, némi politikai támogatásért cserébe. Ha rosszhiszeműek akarunk lenni, akkor ez megint Orbán pávatáncának a része, a vétóval való fenyegetés, valami engedmény kicsikarása más területen, egyszerű húzd meg, ereszdmeg játszma. A probléma ezzel csak az, hogy a 15 százalékos adókulcs kivetésével az EU évente 64 milliárd euróval növelné társaságiadó-bevételeit, Orbán viszont a vétójával ezt a jelentős forrásnövekedést akadályozza meg..
