Az Alkotmánybíróság szerdán közölte a határozatát, melyben kimondják, hogy a rémhírterjesztéssel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozás, melyet különleges jogrend idején kell alkalmazni,
nem alkotmányellenes.
A 444.hu közlése szerint a testület azonban kiemelte, hogy a törvény alkalmazásánál fontos figyelembe venni néhány szempontot, így csak olyan közlést szabad büntetni,
- amiről az elkövető már a cselekmény elkövetésekor is tudja, hogy az hamis állítás,
- vagy épp saját maga ferdíti el az igazságot,
- illetve amely alkalmas arra, hogy a különleges jogrend idején akadályozza vagy akár meg is hiúsítsa a védekezést.
A parlament a felhatalmazási törvénnyel együtt a Büntető Törvénykönyvet is kiegészítette, így abba bekerültek a rémhírterjesztés különleges jogrendben alkalmazandó szabályai. A szabályozás ellen sokan tiltakoztak, mivel az akár aránytalanul korlátozhatja a szólásszabadságot is, ezért kérték az Alkotmánybíróságtól a jogszabály vizsgálatát.
Most az Ab megállapította, hogy maga a törvény nem sérti a szólásszabadságot, mivel az csak a közlések szűk körére vonatkozik, de például a kritikus véleményekre nem.
Ezzel szemben a rendőrség mégis több olyan ember ellen is indított rémhírterjesztés gyanúja miatt eljárást a rendkívüli jogrend idején, akik csak kritikus véleményt fogalmaztak meg,
tehát nem követték el azokat a szempontokat, melyeket az Alkotmánybíróság is felsorolt, mégsem kaszálták el a törvényt.
Az ügyekkel kapcsolatban végül a kormány is megszólalt, szerintük csupán a jogszabály félreértése miatt történtek meg ezek az esetek.
Így ha bármikor újra rendkívüli jogrend lépne életbe, ismét előfordulhatna, hogy a rendőrség félreértelmezi a jogszabályt, és olyanokat visznek el, akik csak kritikus véleményt fogalmaznak meg, de ezzel nem követnének még el rémhírterjesztést!
