A 24.hu terjedelmes cikkében arról ír, hogy az elmúlt négy évben
ötszörösére nőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma.
A lap szerint ez arra utal, hogy a válság előtt nem a munkaalapú, hanem a “vendégmunka-alapú” társadalomhoz közelített az ország. Az adatok szerint olyan megye is akadt, ahol huszonháromszorosára nőtt a vendégmunkások száma. A kiugró emelkedés mögött az állhatott, hogy a kormány megkönnyítette az ukrán és a szerb munkavállalók magyarországi alkalmazását. A legnagyobb ugrás 2018-ban következett be, akkor egy év alatt megháromszorozódott a vendégmunkások száma.
A cikk szerint a kormány
éveken át próbálta titkolni az adatsort.
Erre az adhatott szerintük indokot, hogy a könnyítés nem illeszkedett Orbán antimigrációs, idegenellenes retorikájába.
Bár tavaly a kormány még mindig azt hangsúlyozta, hogy elsődleges céljuk, hogy a magyar embereket segítsék munkához, ennek ellentmondani látszik, hogy 2017-ben jelentősen megkönnyítették a külföldieknek a munkavállalást. (A környező nem EU-s országokból 2017-től kezdődően nem kell tartózkodási engedélyt kérni, elég, ha a foglalkoztató bejelenti a munkavállalót.) Ennek is lehetett köszönhető, hogy 2017-ről 2018-ra
40 ezerrel nőtt a külföldi foglalkoztatottak száma.
Miután a környező országok többsége EU-s tagállam, a kormány lényegében
Szerbia és Ukrajna előtt akarhatta megnyitni a határokat, a döntés ugyanis az onnan érkezőknek kedvezett.
Azt, hogy milyen irányban változhattak meg a kormány foglalkoztatási prioritásai (hogy milyen mértékben preferálták a külföldieket a magyarokkal szemben), jelzi, hogy 2018-ban, egy évvel a szerb és ukrán munkavállalási könnyítés után
25 ezerrel több külföldi munkavállaló jelent meg a munkaerőpiacon, mint amennyivel a munkanélküliek száma csökkent.
Ergo: mialatt érdemben nem csökkent a magyar munkanélküliek száma, a külföldi foglalkoztatottaké jelentősen nőtt.
Hogy ez a prioritás vajon változhat-e a koronavírus-járványt és a gazdasági válságot követően, az egyelőre nem világos, aggasztó viszont, hogy a lap szerint bár a határokat lezárták a külföldiek előtt,
a vendégmunkásokat továbbra is sok helyen engedik ingázni.
Öröm ugyanakkor az ürömben, hogy a válság következtében a legtöbb helyről először a vendégmunkásokat küldték el a cégek. Problémát jelent viszont, hogy ahogy haladunk előre az időben, a magyarok közül is egyre többen veszítik el a munkájukat. Hogy ez később megváltoztathatja-e a kormány vendégmunkásokat preferáló foglalkoztatáspolitikai irányvonalát, az hamarosan kiderül.
