Orbán Viktor soha nem a tiszta gondolkodásáról volt híres. Jóllehet elvitathatatlan érdemei is vannak, hiszen ha nem értene olyan jól a manipulációhoz, a politikai machinációkhoz (a stábjával együtt) akkor nem tartana ott, ahol. A hatalom azonban megbódítja az embert, és néha bizony a téboly lesz úrrá azon, aki túl sokáig ül a trónban.
Ma reggel Orbán a rádióból szólt hozzánk (már ha a Kossuthot annak lehet nevezni.) Egy gigantikus populizmus-bombával kezdte meg támadását, és a következőt mondta:
“Eszem ágában sincs a kormány eredményeiről beszélni, az ország teljesítményéről” – mindezt a választások előtti utolsó parlamenti ülésszakán eddig elhangzottakra vonatkoztatta.
Az ország teljesítménye többek között a hitel. Orbán nagyon büszke a diákhitelre, szerinte “ez a mi gyerekünk.”
“Én egy falusi gyerek vagyok”, a falusi életforma és a falusi emberek óriási tartalékot jelentenek Orbán szerint. Azt nem igazán értjük, hogy ez a kettő miként függ össze, de talán saját magára vonatkoztatta az óriási tartalék kifejezést.
Nem húzzuk tovább az olvasók idegeit, jöjjön az a bizonyos mondat a miniszterelnök úrtól:
“Egy csendes imát mondjunk el minden este, hogy a németországi választásokon meghosszabbítsák Angela Merkel kancellár mandátumát, Magyarországnak ez lenne most a legjobb”
Mindezt azért, mert Orbán szerint(!) a szociáldemokraták barátságtalanul beszéltek a magyarokról, így senkinek sem érdeke, hogy ne Angela Merkel maradjon az ország vezetője.
Ott tartunk tehát, hogy a demokratikus országunk vezetője a rádióból szól hozzánk, és megmondja, hogy melyik külföldi politikai erő fennmaradásáért kell imádkoznunk. Kérjük tehát Isten segítségét azért, mert a kormányfőnek nem szimpatikusak a német szociáldemokraták, ezért imádságunkkal Angela Merkelért mondjunk imákat.
Ez még 1700-ban is túl beteg lett volna, nemhogy most…
