Egy pillanatra felejtsd el, hogy mit olvastál arról, hogy melyik párt, milyen módon akarja megfúrni az egész olimpiaellenes gyűjtést! Azt is, hogy a Momentumról milyen elméletek születtek, és koncentráljunk egy kicsit az ügyre, ami vitathatatlanul elkülönül mindenféle politikai érdektől!
A nagy titok, hogy ha nem írod alá, a kezdeményezés elbukik. De tényleg. Itt a véghajrá, és ha te, mint a többiek, felállnál, keresnél egy véletlenszerű momentumos kitelepülő-pultot vagy MSZP-irodát, még adhatnád a szignódat. A Fidesz ugyanis már beüzent.
Talán elég a 138 ezer szignó, talán nem. Talán beleszámolják a Budapesten csak tartózkodási hellyel rendelkezőkét, talán nem.
A 24.hu remekül összeszedte, miről is van szó valójában: a kormány közeléből figyelmeztetés érkezett: lehet, hogy mégsem elég 138 ezer aláírás a Nolimpia népszavazási kezdeményezéshez. Az üzenet egyértelmű. Senki ne higgye, hogy a kormányoldal nem fog minden lehetséges eszközt bevetni annak érdekében, hogy megfúrja a referendumot.
A Momentum abban a meggyőződésben gyűjti az aláírásokat, hogy minden budapesti lakcímmel rendelkező választópolgár aláírhatja az ívet, legyen az állandó lakóhely vagy csak tartózkodási hely.
Mindezt többek között magára az alaptörvényre alapozzák, amely világosan rögzíti:
„Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.”
Azt szintén az alaptörvényből tudjuk, hogy minden magyar és európai uniós nagykorú állampolgár ebbe a kategóriába tartozik (sőt, a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is – de ez mellékszál). Most az a lényeges kérdés, hogy csak az állandó lakóhellyel, vagy rajtuk kívül a tartózkodási hellyel rendelkezők is aláírhatják-e a népszavazási kezdeményezést
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
Sőt, az önkormányzati választási törvény azon szakasza is segít, amelyik kimondja:
A választópolgár lakóhelyén vagy – ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző 30. napig tartózkodási helyet is létesített – bejelentett tartózkodási helyén választhat.
A választójoga tehát mindenkinek megvan, aki rendelkezik – ilyen vagy olyan – budapesti lakcímmel, amiből az is következik, hogy aláírhat bármilyen fővárosi népszavazási kezdeményezést. Ezt megerősíti a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) határozata is. Csakhogy.
Egy általános önkormányzati választáson egy választópolgár csak egy településen lehet választó. Egy másik törvény (a választási eljárási) pedig rögzíti, hogy alapértelmezetten minden választópolgár a lakóhelye szerinti településen szavazhat, átjelentkezhet viszont a tartózkodási helyére, és ott szavazhat. Egy általános önkormányzati választás esetén ez tiszta sor: egy Budapesten tanuló gyöngyösi diák nem szavazhat mindkét helyen, de eldöntheti, hogy melyik város ügyeibe kíván inkább beleszólni. Ha Budapestet választja, azt jeleznie kell a választási irodának előre. Az érintettek döntő többsége nem szokott bíbelődni ezzel: sokan nem szavaznak egyáltalán, mások tévesen azt gondolják, hogy csak az állandó lakóhelyükön tehetik meg, és persze vannak, akik veszik a nem túl nagy fáradságot, és átjelentkeznek a tartózkodási helyükre (2014 őszén ezt 5219-en tették meg Budapesten).
A jogi Fidesz-csapda részleteiről bővebben a 24.hu cikkében olvashatsz.
Választó! Te, akire mindig rárepül az összes politikai érdekcsoport. Most először vedd elő a szárnyaid, és repülj egyet te is, mert külön-külön ugye csak félszárnyak vagyunk. Akkor tudunk repülni, ha összekapaszkodunk… ne hagyjuk, hogy elvesszem ez az ügy. Hadd dönthessünk az olimpiáról!
