A Nézőpont Intézet felmérése szerint a német sajtóban Magyarországról megjelent cikkek 60 százaléka volt kedvezőtlen hangvételű 2016-ban, ami példátlanul magas arány az intézet korábbi felmérései alapján. – írja a napi.hu
Egy Nézőpont által készített kutatás – Magyarország a világsajtóban 2016 című felmérés, amelyet 18 ország nyomtatott és online sajtótermékének, összesen több mint 13 ezer közéleti cikkének elemzésével készítettek – szerint a Magyarországgal szembeni tavalyi intenzív nemzetközi médiafigyelem mögött már nemcsak a bevándorlási válság állt, hanem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi szerepének erősödése is. Deák Dániel, a Nézőpont elemzője megjegyezte, a legtöbb nemzetközi hír a kvótareferendum időszakában, szeptemberben (1615 megjelenés) és októberben (1686 megjelenés) készült.
A 2016-os összesített adatok alapján a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 3 százalék volt, míg a semleges beszámolók 68 százalékot, a kedvezőtlen írások pedig 29 százalékot tettek ki. A legnagyobb megjelenésszámot a német (2511 darab), az osztrák (1824 darab) és a szlovák (1447 darab) lapok adták – fejtette ki, hozzátéve, arányaiban a szerb (16 százalék), az izraeli (11 százalék) és a szlovén (9 százalék) sajtó közölte a legtöbb pozitív írást Magyarországról, míg a médiumok közül az olasz La Repubblica volt a legkedvezőbb véleménnyel. (A Nézőpont egy másik felmérése szerint a baloldal már előzi a Jobbikot.)
Deák Dániel szerint a Magyarországgal legkritikusabb német lapok kifejezetten elutasítóak voltak a magyar bevándorláspolitikával szemben, a témában ugyanis 56 százalékot tettek ki a negatív hangvételű cikkek. A német lapok azonban ennél is kritikusabbak voltak a kvótareferendummal szemben, hiszen míg a vizsgált országok átlagosan 37 százalékban, addig a német médiumok 78 százalékban nyilvánultak meg negatívan ebben a kérdésben.
A Nézőpont elemzője közölte, a német lapok közül a Die Tageszeitung és a Süddeutsche Zeitung volt a két legkritikusabb – írja az MTI.
A német mellett még az olasz és a francia sajtó is meglehetősen kritikus volt: a két országban 50 illetve 51 százalék volt az elutasító hangvételű cikkek aránya – fejtette ki Deák Dániel, hozzátéve, a legkevesebb negatív írás Oroszországban jelent meg (6 százalék).
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője rövid nyitóbeszédében aláhúzta, elemzésükkel arra a szerinte egyre inkább látható tendenciára próbálják felhívni a figyelmet, hogy sok sajtótermék működése mennyire elválik a választói elvárásoktól.
bővebben
Kövessen minket a Facebookon, hogy azokat a híreket is megkapja, amiket az MTI elhallgat!
