Úgy látszik, a Fidesz körül csak ilyenek vannak!
Az új köztársasági elnök ugyanúgy hazugságokat terjeszt az apjáról, mint ahogy azt Bayer Zsolt tette. Ez a HVG-ből derül ki, amelybe Karsai László történész írt cikket arról, hogy
Sulyok Tamás apja egy náci szimpatizáns volt, nem pedig a kommunista terror áldozata!
Az új államfő – aki kedden lép majd hivatalba – még az Alkotmánybíróság elnökeként mondta azt a kolozsvári Krónikának, hogy az apját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, főleg azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan nő ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Sulyok azt mondta, az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált. Karsai szerint azonban ez nem igaz. A történész azt írja:
„Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik.
Édesapját, Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra. Az igaz, hogy elkezdett bujkálni, de nem 1946-ban, és nem az állítólagos halálra ítélése után, hanem már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után.”
A korabeli népügyészségi akta szerint Sulyok Tamás apjára azért figyeltek fel a hatóságok, mert a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetőjeként 1944. június 17-én a Fejérmegyei Naplóban Zászlóbontás címmel írt cikket. Az írásban
Sulyok Tamás apja az ország német megszállását ünnepelte azzal, hogy „végre levegőhöz jutottunk.”
Karsai szerint érthető, hogy Sulyok László a háború után elbújt, de ezért az egy cikkért a korabeli népbírósági gyakorlatot ismerve legfeljebb pár hónap börtönre ítélték volna, ha más, súlyosabb bűnt nem tudtak volna rábizonyítani. Az ügyet 1949-ben újra elővették, de a nyomozás 1950-ben megszűnt,, mivel Sulyok több ügyvéd kollégája azt vallotta, hogy a cikket a gyanúsított már annak idején sem vállalta, kettőjük szerint azt egy cisztercita nyilas pap írhatta Sulyok nevében. Karsai szerint viszont
Sulyok Tamás apját ügyvéd barátai akarták megmenteni a hamis vallomással.
Ha ugyanis a férfi ártatlan lett volna, legkésőbb a háború után megpróbálta volna tisztázni magát ahelyett, hogy évekig bujkál.
A történész szerint kérdés, hogy Sulyok Tamás tudott-e ezekről a tényekről. „Ha tudja, akkor
tudatosan hazudik, hamisít, legendát gyárt nemzetiszocialista apja állítólagos halálra ítéléséről. Vagy csak egy nagyon könnyen megtéveszthető, naiv emberről van szó, aki mindent elhisz,
amit szülei és/vagy idősebb testvérei neki (be)mesélnek?” Karsai úgy véli, Sulyok Tamásnak, mint képzett jogásznak, akinek ismerősei között talán még történészek is lehetnek, könnyű lett volna ellenőrizni, hogy az apja neve szerepel-e az 1945 után halálra ítéltek névsorában. „Jobb lett volna, ha mielőtt elkezdi terjeszteni, hogy apját a gonosz kommunista népbíróság halálra ítélte, és szegénynek tíz évig kellett bujkálni, először megpróbál utánanézni annak, hogy milyen politikai nézeteket vallott dr. Sulyok László székesfehérvári ügyvéd 1945 előtt” – írja a történész.
Mint ismeretes, a közelmúltban Bayer Zsolt nagyapjáról derült ki, hogy nyilas volt, majd később az ÁVH besúgója lett. Korábban Bayer is igyekezett a nagyapját jó színben feltüntetni, de miután Ungváry Krisztián nyilvánosságra hozta az igazságot, a fideszes publicista beismerte, hogyí tudatosan hazudott a nagyapja múltjáról. Kérdés, hogy vajon
Sulyok Tamás mikor magyarázza meg, miért mondott valótlanságokat apja múltjáról?
Kapunk-e választ arra, hogy az új köztársasági elnök miért próbálta a kommunizmus áldozatának beállítani az apját, aki valójában náci szimpatizáns volt? És legfőképp: milyen következménye lesz annak, hogy a magyar állam legfőbb közjogi méltósága már a hivatalba lépése kezdetén nem mond igazat a nyilvánosságnak?
