A jelenlévők egyöntetű véleménye szerint sosem került még sor olyan heves vitákra egyetlen tagállam kapcsán sem, mint a csütörtöki uniós csúcson, amikor a tagállamok vezetői a magyar melegellenes törvényről tárgyaltak.

Néhány információ már tegnap kiszivárgott a rendhagyó vitáról: Mark Rutte holland kormányfő szavai például körbejárták a világsajtót, aki azt vágta Orbán Viktor fejéhez, hogy “Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Unióban, ha kitart a jogszabály mellett”, valamint azt mondta: itt lenne az ideje, ha az EU végre

“térdre kényszerítené Magyarországot.”

Most újabb durva részletek derültek ki a tegnapi ülésről: nem Rutte volt az egyetlen, aki keresetlen szavakkal illette Orbánt. Több olyan tagállami vezető is megszólalt, akik hagyományosan tartózkodni szoktak a magyar kormány nyílt kritizálásától. A visszafogottságáról híres és az Unió soros elnökségét ellátó portugál miniszterelnök, Antonio Costa például – félig-meddig csatlakozva Rutte kijelentéséhez – azt mondta, hogy:

“Lehet pusztán kereskedelmi kapcsolatokat is fenntartania Magyarországnak az EU-val, példa erre Svájc vagy Norvégia.”

Ehhez hozzátette, hogy hazája negyven év diktatúra után azért választotta az EU-t, mert egyetértett az uniós értékekkel. Most azonban azt látja, hogy egyikük felrúgja ezeket a szabályokat.

Alexander de Croo belga miniszterelnök is beszállt a vitába, aki közvetlenül a tanácskozás után, pénteken hajnalban azt mondta, hogy “ez nem diplomatikus vita volt, hanem eléggé konfrontatív”. A vitát “döntő pillanat”-nak nevezve azt hangsúlyozta, hogy

a heves ellenállásra szerinte Orbán sem számított,

és reméli, hogy ez eszébe fog jutni a magyar miniszterelnöknek, amikor hazamegy.

Sokan és sokszor idézték a vállaltan meleg Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnököt is, aki a vita után úgy összegzett, hogy

“Az a Viktor, aki mellett ma ülök az asztalnál, már nem az a Viktor, akivel több évvel ezelőtt találkoztam, aki nyitott és toleráns ember volt.”

Bettel és Orbán egyébként nyolc éve találkoztak először az Európai Tanácsban.

Micheál Martin ír kormányfő úgy értékelt, hogy nagyon emocionális volt a vita és ennek köszönhetően nagyon őszinte is, a politikusok a szívükből beszéltek.

“Nagyon világosan megmondtam Orbán Viktornak, hogy a magyar kormány átlépett egy határt, mert a törvény ártani fog a fiataloknak.”

A vita szokatlanul komoly jellegét mutatja, hogy a csúcstalálkozót követően is téma maradt Magyarország uniós tagságának kérdése. Emmanuel Macron nem értett egyet Ruttéval abban, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból.

“Nem mondhatjuk, hogy folytatnunk kell Európa geopolitikai bővítését, de amint probléma merül fel, a tagok kizárásáról beszélünk”

– mondta a francia elnök.

Ursula von der Leyen is inkább Macron pártját fogta a kérdésben. Azt mondta:

“Magyarországnak tízmillió indoka van arra, hogy az EU-ban maradjon.”

Azt viszont sem ő, sem mások nem titkolták, hogy a magyar törvény nem fér össze az EU-s értékekkel. Von der Leyen az alapszerződésben rögzített elveket sorolta, többek között az megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot, az emberi jogokat és méltóságot. Szerinte ezekkel az értékekkel szembemegy a magyarországi szabályozás, éppen ezért is fogalmazta meg a Bizottság jogi kifogásait.

Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy az EU jövőjét illetően “aggasztóan nagyok az eltérések”, és erről mindenképpen beszélni kell. Sajtóértesülések szerint Orbánt egyedül a lengyel és a szlovén miniszterelnök vette védelmébe. Janez Jansa azt emelte ki, hogy “csak a vita eleje volt heves, azután amikor egyre többet tudtak meg a bírált jogszabályról, csillapodtak az indulatok”. Ezt ugyanakkor senki nem támasztotta alá, és már csak azért is furcsán hangzik, mert egybecseng Orbán fals érvelésével, aki végig azt hangoztatta a vita alatt, hogy a tagállami vezetők bizonyára azért kritizálják a törvényt, mert egyikük sem olvasta, különben nyilván nem mondanának ilyeneket.

(Magyar Hang nyomán)