Ellenzéki átrendeződés, stabil MSZP széteső Jobbik

A választások után az ellenzéki pártok jó része komoly válságba került. Az elmúlt időszakban egyedül a DK-nál nem történt vezető váltás, ami magyarázható azzal, hogy bár a saját várakozásukhoz képest is gyengébben szerepeltek, ez mégis erősebb parlamenti helyet, frakciót jelentett nekik, mely előrelépés az előző kormányzati ciklushoz képest.

Az MSZP-ben egy gyors elnök és vezetőség váltás után, stabilizálódott a helyzet, a tőlük megszokott módon folytatták a parlamenti munkát, Mellár Tamással együtt hozzásegítették a Párbeszédet a frakcióalakításhoz, még a hisztiző Liberálisok lelépése után is. Gondolom, tanultak az esetből, bye bye Fodor Gábor.

Bár nem így kellett volna lennie az eredmények alapján, de a Jobbik és az LMP már nem tudta tovább rejtegetni a belső feszültségeit, a Jobbiknál nyílt pártszakadás, az LMP-nél kilépéseknek álcázott pártszakadás történt, a két új vezetők láthatatlanok és súlytalanok a közvélemény számára. Nem hiába akar végső kétségbeesésében a két párt együttműködni, ami finoman szólva is pikáns, ha valaki még emlékszik, hogy a Jobbik a masírozó, betiltott Magyar Gárdával szerzett népszerűséget, az LMP pedig Daniel Cohn-Bendit zöldpárti képviselővel villogott 2011-ben. No, ezt hívják talán megélhetési politizálásnak.

partok tamogatottsaga 2018 11

A választók meg is “hálálták” mindkét pártnak a folyamatos botrányokat, és bár a Jobbik volt a legerősebb ellenzéki párt áprilisban, már ez nem mondható el, az MSZP-vel osztoznak ezen a helyen, aki viszont stabilan tartja pozícióját a másik baloldali párthoz, a DK-hoz hasonlóan. Az LMP felé igencsak nagy kritika, hogy a ők a parlamenti bejutási küszöb alá becsúsztak a biztos pártválasztók táborában (jelenleg 3 százalékon állnak), addig a róluk lemorzsolódókat sikerült felszippantania a Momentumnak, aki most ugyanebben a csoportban elérte az 5 százalékos bejutási küszöböt. Az LMP megítéléséről sokat elárul, hogy a Kétfarkú Kutyapárt is ugyanezt a támogatottságot hozza. Viccpártok.

A Momentum talán annak köszönheti erősödését, hogy nem került be a parlamentbe, így az ő vezetési válságuk nem volt olyan hangos mint a többieké, de őket sem kerülték el a sorozatos kilépések. A fenti eredmények a ZRI Závecz Research Intézet november közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából derültek ki.

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!