Az ember fiának néha kedve volna Áder Jánossal koccintani. Ne tagadja a tisztelt olvasó sem, hogy még soha nem jutott eszébe, hogy a Nemzet Bajuszával poharazgasson a csodálatos budai várban, ahol minden egyes téglába ölt forint dicső Hazánkat szépíti! Ki ne szeretne tósztot mondani arra, hogy a Miniszterelnök úrnak itt készül el a mindannyiunkhoz méltó irodája/palotája?
Így történt ez kollégánkkal is, aki tegnap este egy váratlan üzenetet küldött a telefonomra:
“Boldog új évet kívánok!”
Itt van Ő maga. Az Államfő. Alig-alig észrevehető a testőrsége, amelynek gyűrűjében lelátogatott közénk, mondhatni Mátyás királyként settenkedve, meginni néhány pohár bort. Amikor megkérdeztem a kollégámat, miért is kíván nekem örömökben gazdag új esztendőt, csak annyit válaszolt, hogy:
“a bajuszos szarnak gyakorolnia kell, ezért megtartotta az újévi főpróbát.”
Nem igazán értettem a humorát, hiszen mégiscsak Magyarország köztársasági elnökéről beszél, akinek tollvonásai díszítik a legtöbb (a “tudjukkik” által problémásnak vélt) törvényünket, amire mindannyian, egységesen lehetünk büszkék.
Ha viszont abbahagyjuk ezt az ömlengő iróniát, akkor hol máshol állnánk bele, mint a Pesti Bulvár hasábjain, hogy igen, mi is leköptük volna. Nem azért, mert főméltóság, akit nem tisztelünk kellőképpen, hanem mert tudjuk, hogy ő az egyik oka annak, hogy a Magyar Köztársaság elvesztette demokrácia jellegét.
Annak, hogy a jogállamiság már csak egy szó, és hogy a gyakran puffogtatott frázisok az oktatásról és az egészségügyről már csak elcsépelt kifejezések, amelyek mögött kimondva-kimondatlanul is emberéleteket sorsát húzzák meg egy tollvonással, ahogy Áder teszi azt az íróasztalánál.
A bajuszos, kis mókás emberke, aki eljött egy kicsit kikapcsolódni, hiszen sok a munkája, szimpátiát kelt bennünk. Ne legyenek illúzióink: ez is a NER része. Készülnie kell az új beszédére, ahol elmondhatja, hogy egy újabb éven vagyunk túl, egy újabb csodálatos, gyöngyöző demokráciában.
Kár, hogy a történelemkönyvekben és a lexikonokban később már csak a Nemzet Bajuszos Szarjaként könyveli el az utókor. Kár érte, mert rendes embernek tűnik…
Előre is apátiában, érdektelenségben gazdag boldog új évet kívánunk olvasóinknak! (Egy kicsivel több tenni akarással…)
