Bogdán László azt mondta, a kormánynak a cigányság kérdését nem problémaként kellene kezelni, hanem feladatként. Még azt is elmondta a cserdi polgármester, hogy egyáltalán nem érti, hogy a Fideszben hogyan gondolhatja bárki is azt, hogy Farkas Flórián képes lesz akár egy szavazatot is tisztességesen megszerezni.
A Magyar Nemzetben megjelent interjúban még azt is olvashatjuk, hogy cserdi polgármestere szerint a demokrácia megcsúfolása lenne, ha a Jobbik javaslata alapján megvonnák a szavazatot azoktól, akiknek nincsen meg az általános iskolai végzettsége. Ez nagyban érintené a cigányságot. Az interjúban arról is beszélt Bogdán László, hogy miként állna neki a hatékony roma integrációnak. Farkas Flórián miniszterelnöki biztosról úgy véli, Farkas Flórián az a személy, aki a cigányság megítélésében a legnagyobb károkat okozta.
Arra a kérdésre, hogy úgy látja-e, nincs senki, aki hitelesen tudná képviselni a cigányság ügyét? Azt válaszolta a polgármester:
„Nem ismerek mindenkit, de a cigány politikusok nagyjából fele nyilván közel áll az Országos Roma Önkormányzat vezetéséhez. Egy másik részük pedig az úgynevezett ellenzéki oldalhoz sorolható a kisebbségi szervezeten belül, de nehéz olyat említeni, aki képes volna arra, hogy ne csak öngólt rúgjon a Nemzeti együttműködés rendszerének stadionjában. Ebben a Fidesz által életre hívott rendszerben lényegében nincs semmilyen lehetősége a cigányságnak. Farkas Flórián például napjainkban a cigányság megítélésében a legkártékonyabb személy. Ő viszont nem egyenlő a magyarországi cigánysággal. Számomra egyáltalán nem világos, hogyan gondolhatja bárki is azt a Fideszben, hogy Farkas Flórián képes lesz akár egy szavazatot is tisztességesen megszerezni.”
A cserdi polgármester elmondta azt is, hogy a rendszerváltás óta eltelt 27 évben a cigányságról kialakult negatív kép lényegében nem változott. Amikor a cigánykártya előkerült, akkor sem kezelte a politikai vezetés annyira hangsúlyosan, mint napjainkban kezelik Soros Györgyöt vagy a migránskérdést.
Az integrációval kapcsolatos legfontosabb szavait szó szerint idézzük a Magyar Nemzetnek adott interjúból:
– Mit gondol, mivel lehetne hatékonyan elkezdeni végre az integrációt?
– Hiába beszélnek multikulturalizmusról, a kifejezés mögött már nem sok jelentés áll, hiszen a romák öt-hatszáz éves itt-tartózkodásuk óta ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Úgy látom, hogy ma Magyarországon egy reklámot sem lehet látni, amiben megjelennének a romák. Márpedig az embereket elsősorban például ezen a csatornán lehet bevonni a cigányságról való gondolkodásba. Magam elvállalnám azt is, hogy vécét pucoljak egy reklámban, csak történjen valami végre.
– A reklámpiacon nagy pénz forog, ez nem volna a részükről nagy kockázatvállalás? Ön hogyan állna neki a probléma kezelésének?
– Bár lehet, hogy elsőre rosszul hangzik, én a gyerekeket használnám, akiknek az őszintesége maga a csoda. Ők ugyanis nem látnak különbséget az emberek között, tulajdonképpen e tekintetben színvakok. Továbbgondolva ezt, úgy látom, Cserdinek sem az a feladata, hogy paprikát termeljen, hanem azt kell bizonyítania, képes egy üzenetet küldeni a hazájának, hogy soha nem késő.
– Ha gyermekekről beszélünk, akkor legalább húsz évbe telne a változás.
– Hatszáz évhez képest az semmi. A mi településünk gyermekei fantasztikus eredményeket hoznak a bükkösdi iskolából, a legjobb diákjuk is cserdi cigány lány. Az összes középiskolásunk ártatlan, nem a sztrádán dolgoznak. Ez nem az én hozadékom. Én a legnagyobb sikeremnek egy dolgot tartok, hogy úgy tudtuk támogatni az embereket, hogy nem állítottuk sorba őket a faluban. Az pedig, hogy a gyerekek rendesen suliba járnak, a szülők egyéni felelőssége.
– És az kinek a felelőssége, ami Ópályiban történt, amikor egy gázolás után majdnem lincselésbe torkollt a helyiek dühe? Az ilyen esetek még jobban elidegeníthetik a cigányságot a többségi társadalomtól. Hogy látja?
– Szögezzük le, hogy nem lehet egy-két esettel összemosni a teljes magyarországi cigányságot. Minden jóérzésű ember irtózik az agressziótól. Vannak emberek, akik nem tudnak viselkedni, de ebben a felelősség közös mindenkivel. Szerintem minél nagyobb a kirekesztés, annál több ilyen esemény fog bekövetkezni. Ha tovább mélyül a szegénység, és úgy érzik az emberek, hogy magukra vannak hagyva, akkor maguk gyártanak jogokat és kezdenek önbíráskodásba, mert úgy érzik, nem kapják meg a segítséget.
