Semjén Zsolt azt mondta „…a trianoni tragédia azért történt meg, mert egy olyan kormány jutott hatalomra, amely nem tartotta értéknek a nemzeti létet, tudatosan szétverte a hadsereget, államigazgatást, megbénította a magyar nemzet önvédelmi reflexeit. Nem külső ellenségeink győztek le minket, hanem a belső árulók, akik nemzetellenes politikát folytattak …”
Magyarország miniszterelnök helyettese (2017) téved: általános Iskolai történelem tanulmányunkból tudhatjuk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát és Németországot legyőzték az első világháborúban – méghozzá külső ellenség és ennek lett a következménye a Trianoni diktátum és az ország igazságtalan szétdarabolása!
A civilhetes.net Semjén hibás mondatait részletesen cáfolta:
Arra a hülyeségre nem is térnénk ki, hogy a szabadkőműves páholyok veszejtették el a nemzetet, ez egy tipikus összeesküvés-elmélet és antiszemita toposz. Magyarországon rengeteg szabadkőműves páholy működött a korban, voltak jobb és baloldaliak egyaránt, ezért önmagában egy lepedőt ráhúzni „A” szabadkőművesekre úgy általában, nem állja meg a helyét. Ahogyan az sem, hogy – divatos szóval élve – networkingen és mecenatúrán kívül bármilyen más tevékenysége is lett volna ezeknek a szabadkőműves csoportosulásoknak.
A magyar hadsereg lefegyverzésének nem túl valóságos mítosza Linder Béla, az őszirózsás forradalom utáni Károlyi-kormány első hadügyminiszterének részeg elszólására vezethető vissza, amikor is egy békepárti beszédében kimondta (vagy nem mondta ki, ebben vita van), hogy nem akar többé magyar katonát látni. De Linder Béla valójában a vereség után teljesen szétesett magyar hadsereg újraszervezését kezdte meg, és nem is teljes sikertelenséggel. Lindernek mondata után le kellett mondania, de ennek ellenére, 1919 elején létezett magyar hadsereg.
A magyar népnek 1918 végén – 1919 elején nem kellett beadni, hogy ne akarjon harcolni. A világháborúból hazaérkező katonák eldobálták a fegyvereiket, 1918 végén országszerte nem volt ritka, hogy közkatonák, ha megláttak egy tisztet, jól megverték. Talán érthető, hogy négy év háború, megannyi halál és szenvedés után, általános éhínség és nyomor közepett az ország nem akart harcolni.Ennek ellenére volt fegyveres ellenállás a Kisantant erői ellen. Ezt viszont pont a Semjén szerint nemzetellenes erők, a nem túl jó emlékű Tanácsköztársaság vörös hadserege hajtotta végre, amely visszavette a csehszlovák csapatoktól a Felvidék egy részét, de végül elbukott a Kisantant túlereje elleni harcban. Ezután vonultak be a románok Budapestre. De Horthyék nem úgy kerültek a Tanácsköztársaság leverése után hatalomra, hogy katonai erőt alkalmaztak, hanem az Antant jóváhagyásával, a románok kivonulása után. Speciel pont Horthyék írták alá fegyveres harc nélkül a Trianoni békét. Persze más lehetőségük nem is volt.
Hogy ki a felelőse a trianoni katasztrófának? Ebben sok vita van a történészek között, de biztosan sem a Károlyi-féle őszirózsás forradalom utáni kormány, sem a Tanácsköztársaság kormánya, sem kimondottan Horthyék kormánya. A háborús vereség után ezek lényegében egy kész helyzetbe kerültek, amelyben nulla politikai mozgásterük volt bármit is tenni. A vereség és Trianon okai sokkal mélyebbre mennek, hogy azon az őszirózsás forradalom és a békeszerződés aláírása közötti bő másfél év érdemben javítani tudott volna.
Magyarország két háborús vereséget szenvedett el az elmúlt 100 évben. Mindkét háborúba erősen „nemzeti” kormány vitte bele az országot, és a vereség is ilyen kormányok alatt ért minket. Így azt mondani, hogy Magyarország legyőzhetetlen, ha nemzeti kormánya van, és akkor legyőzhető, ha nem nemzeti kormánya van, teljességgel történelmietlen.
