A sokféle ünnepi üzenet és gesztus között volt egy, amire sokan felkapták a fejüket.
Az idei ünnepen olyan történt, amire senki sem számított: az MSZP Székelyföldön tartott március 15-i megemlékezést. A helyszín többszörösen is szimbolikus volt, hiszen a székelyföldi Nyergestetőn 1849 augusztusában a magyar honvédek hősiesen harcoltak a sokszoros túlerő ellen. Az, hogy Magyarország egyetlen tisztán baloldali pártja ezen a helyen ünnepelt, egyrészt főhajtás volt a hazafiasság eszméje előtt, de ugyanakkor azt is jelenthette:
bármekkora is most a hatalom túlereje, az MSZP az elődökhöz hasonlóan nem adja fel: küzd egy szabad és igazságos országért!
Molnár Zsolt pártigazgató nyíltan ki is mondta, hogy patrióta szocialistákként mindig a nemzeti függetlenség mellett álltak és a béke gondolatát képviselték. Az utána szóló egykori melós, Komjáthi Imre társelnök pedig arra emlékeztetett, hogy
1848 tavaszán a liberális Kossuth, az arisztokrata Széchenyi és a baloldali Táncsics akarata ugyanaz volt: a magyar szabadság.
Mint mondta, azért vannak most Erdélyben, mert az ünnep mindenkié, aki piros-fehér-zöld kokárdát visel. Komjáthi szerint a tizenkét pont utolsó követelése, az „Uniót Erdéllyel!” ma a határ két oldalára kinyújtott kezet jelenti. Ennek egyik része a határon túli magyarok igyekezete, hogy egy másik ország kisebbségeként megmaradtak magyarnak, vigyázzák a földet, ahonnan a magyar történelem főszeplői származnak és helyben éltetik az anyaországi kultúra gyökereit.
Ugyanakkor az „Uniót Erdéllyel!” ma azt is jelenti, hogy a magyar baloldal figyeli és segíti a határon túli magyar közösségeket. Komjáthi szó szerint ezt mondta: „Tudom, hogy a mai magyar ellenzéket joggal kritizálják, mert nem minden tagja érzi ezt a felelősséget. De azt is tudom és elnökként vállalom, hogy
a mai Magyar Szocialista Párttal patrióta politikát képviselünk, amelynek egyik főszereplője Erdély.
Olyan Magyarországért dolgozunk, melynek polgárai hazajárnak Erdélybe, kapcsolatuk élő és kölcsönös az ősi magyar földdel.” – fogalmazott az MSZP társelnöke, később hozzátéve: minden magyarral dolguk van, éljen bárhol. Zárásként pedig Petőfi Sándor, Erdélyben című versét idézte:
„A porszemet, mely csak magában áll,
Elfúja egy kis szellő, egy lehellet;
De hogyha összeolvad, összenő, ha
A porszemekből szikla alakúl:
A fergeteg sem ingathatja meg!”
A mai Magyarország ismeretében talán kimondhatjuk: ez az üzenet talán sohasem volt még aktuálisabb. A Komjáthi Imre beszédéről készült videót cikkünk végén nézhetik meg.
