A fiatal lány megszégyenítő helyzetbe hozta a belügyminisztert!
Pintér Sándor ezt nem teszi ki az ablakba! A belügyminiszter nemrég arról beszélt a tanároknak tartott oktatásügyi konzultáción eligazításon, hogy bizonyos jó iskolákból nagy arányban mennek el a diákok külföldre, és szerinte ennek megállítása a hazaszeretet iránti neveléstől függ. Ezzel kapcsolatban most egy diák nyílt levélben magyarázta el a fideszes miniszternek, mi is a hazaszeretet. Többek között például ezt írja benne:
„Ön elvárja a pedagógusoktól, hogy hazaszeretetre tanítsák a diákokat, én arra kérem Önt, hogy engedje ezt nekik.”
A szerző egy tizenkettedikes diák, Nyisztor Virág azzal kezdi írását, hogy nemrég a hazaszeretetről írt esszét, ami alapvetően a komfortzónáján kívül esik, ám Pintér Sándor december 16-i eligazítása arra inspirálta, hogy nyílt levélben ossza meg gondolatait a belügyminiszterrel. Azóta
a Pintért kioktató levél futótűzként terjed az interneten!
A diák megemlíti, hogy a 14 kirúgott pedagógus közül hatan az ő iskolájának tanárai voltak, majd felidézi azt, amikor Pintér a diákokról szólva azt kérdezte: „Jól vannak-e képezve hazaszeretetre? Igen vagy nem?”
Virág szerint Pintér ezzel arra utalt, hogy az elit iskolákból azért hagyja el sok diák végleg az országot, mert a tanárok nem képzik őket hazaszeretetre. Ezzel kapcsolatosan a lány megjegyzi: rá is illik a külföldre költözni készülő, erős gimnáziumban tanuló diák leírása, de az elmúlt hetekben rájött, hogy a hazaszeretet kérdésköre jóval összetettebb jelenség, mint ahogy arról eddig gondolkodott. Azt írja,
akkor kezdett igazán érdeklődni a magyar történelem iránt, amikor „párhuzam vonódott a múlt forradalmárjai és a jelenben a jobb körülményekért tiltakozók között.”
Virág leírja Pintérnek, hogy akkor ismerte fel a közös kulturális háttér összetartó erejét és a magyar klasszikusokból vett idézetek valódi értékét, amikor „a tüntetéseken olyan tanárok olvasták fel őket, akiknek valódi szenvedélyük ezeket a műveket tanítani.” A Himnusz alatti vigyázzállás is több lett, mint társadalmi kényszer,
„amikor a Himnuszt olyan emberek tömege énekelte, akik úgy látják, hogy érdemes küzdeni ezért a nemzeti ügyért.”
Amikor pedig „ők lengették a zászlót, a trikolór elkezdett jelenteni valamit.”
A tizenkettedikes diák megjegyzi: Pintér Sándor talán nem ilyen képzésre gondolt, de a közelmúlt eseményei hatására igazán becsülni kezdte Magyarország kultúráját, történelmét és lakóit, és felismerte a hazaszeretet sok pozitív aspektusát. Mint írja: „Továbbra is külföldön szeretnék tanulni, de arra is törekedni fogok, hogy a tanáraim példája által inspirálva, a megszerzett tudásommal egyszer majd hozzájáruljak az ország fejlődéséhez.” Végezetül
a diáklány válaszol Pintér Sándornak: „igen, megtanítanak minket a tanáraink szeretni a hazánkat, mert ők maguk igazi példaképekként kiérdemelték a szeretetünket és tiszteletünket
többek között azzal, hogy hihetetlen bátorságot és odaadást tanúsítanak egy nemzeti jelentőségű ügy iránt.
Ön elvárja a pedagógusoktól, hogy hazaszeretetre tanítsák a diákokat, én arra kérem Önt, hogy engedje ezt nekik.” – zárja sorait Nyisztor Virág, akinek elképesztő módon terjedő levelét cikkünk végén is elolvashatják.
