A héten kezdődnek a tárgyalások Norvégia, Izland, Lichtenstein és az EU-tagállamai között arról, hogy az említett nem EU tagállamok 2027-ig mekkora összeggel támogassák majd azokat az uniós országokat, melyek fejlettsége elmarad az átlagtól.
A magyarok számára a legismertebb talán a norvég pénzalap, ugyanis emiatt romlott meg a viszony a magyar és a norvég kormány között; ez a megromlott viszony pedig az egész tárgyalást veszélybe sodorhatja!
Norvégia, Izland és Lichtenstein ugyan nem tagjai az EU-nak, de speciális gazdasági viszonyban állnak az unióval, ezért cserébe pedig rendkívül sok pénzzel támogatják a kevésbé fejlett tagországokat. Az előző ciklusban például 2,8 milliárd euró érkezett tőlük, a héten kezdődő tárgyaláson pedig eldőlhet, hogy a következő időszakban mennyi hozzájárulást kell majd fizetniük.
2014-ben az Orbán-kormány nem nézte jó szemmel, hogy nem ők dönthetnek a norvég civil alapból Magyarországra érkező teljes összeg sorsáról, így előbb az Ökotárs Alapítványra szálltak rá, majd több másik civil szervezetre is.
A kormány 4 milliárd forintért való civakodása odáig fajult, hogy a norvégok végül a teljes 77 milliárdos összeget megvonták Magyarországtól.
De Orbánék kitartóak és azóta sem hagytak fel azon vágyukkal, hogy teljes egészében ők kezelhessék a civil alapból származó pénzeket, így amíg célt nem érnek, ahogy csak lehet, keresztbe tesznek az egyeztetéseknek. A 444.hu cikke szerint tavaly novemberben az EGT-országok közös nyilatkozatát vétózták meg, majd ugyanezt májusban is sikerült véghez vinniük.
A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a brüsszeli diplomaták már attól tartanak, hogy Orbánék megakadályozzák az újabb támogatásokról szóló megállapodásokat. Ha ezt a magyar kormány valóban meglépi, akkor nemcsak a saját országukkal, de minden más támogatásra jogosult EU-s országgal is kibabrálnának.
