Az extraprofitadót kritizáló írást jelentetett meg Bod Péter Ákos. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke elmondta: az állami pénzszórás visszafogása helyett a kormány ismét egyes szektorok megsarcolásával próbálja egyensúlyba hozni a költségvetést. Ám miközben extraprofitról beszélnek, érintetlenül hagyták az építőipart, ahol a brutális áremelések miatt a szokásos nyereségrátát jelentősen meghaladó vállalati eredmények alakulhattak ki.
Bod szerint a rezsitarifák 2014-es szinten tartása rettentő sok pénzt emészt fel, a kormány még nem szánta rá magát a tarifák felülvizsgálatára, helyette újra a különadókhoz nyúl, pedig akár hozzányúlhatna az európai viszonylatban igen alacsony és jogos nemzetközi kritikának kitett (9 százalékos) társasági adóhoz is.
A szakember arra figyelmeztet, hogy a kijelölt ágazatok jórészt azok, amelyek már 2010 után is kaptak hasonló terhet. A pénzügyi, távközlési szolgáltatókhoz, kiskereskedelemhez, az energiaszektorhoz most a légi közlekedés társult. Feltűnő azonban, hogy
az adóemelés nem érinti az építőipart, pedig ott hatalmas áremelkedés ment végbe,
ami miatt kialakulhatott a szokásos nyereségrátát meghaladó vállalati eredmény, sem pedig a járműipart, holott az korábban rengeteg állami támogatást kapott.
Bod is azon a véleményen van, mint az ellenzéki pártok, hogy a bankok, biztosítók többletterhei
jórészt át fognak kerülni idővel az ügyféltarifákba, mert nincs olyan nyereségráta, pláne több év átlagában, amelyből könnyedén kijönne újabb 350 milliárd forint.
Ilyen szektornak látja a kiskereskedelmit vagy a telekommunikációsat, ahol szerinte az áthárítás egész hamar be fog következni. Csakúgy, mint a légitársaságoktól beszedendő 30 milliárd esetében: ezek a cégek ráadásul vagy veszteségesek, vagy most próbálnak visszakapaszkodni a covid utáni „piros tartományból”. Bod szerint ezen felül a gyógyszer-kereskedelemtől várt 20 milliárd forint is idővel átgyűrűzik a lakossághoz.
