Szél Bernadett 10 pontba szedve mutatta be, hogy mi történt a magyar egészségügyben az elmúlt 12 évben, miután a kormány hazug lejáratásba kezdett.
A független országgyűlési képviselő azután tette közzé bejegyzését, hogy a kormányközeli médiumok szerint, a baloldallal együtt ő is fizetőssé akarná tenni a magyar egészségügyet.
“Bocsánat, melyik országban tetszenek élni ott a Fidesz Pártközpontban?!”
– teszi fel a kérdést Szél Bernadett, majd a kormányzati hazugságok cáfolataként 10 pontban sorolja fel az elmúlt 12 év rossz egészségügyi változtatásait:
- Az állam az egészségügyi kiadásoknak csak a 68 százalékát fedezi, a többit a magyar emberek fizetik. 2019-ben 850 milliárdot költöttünk saját zsebből az egészségünkre, vagyis az összes egészségügyi kiadás több mint 30 százalékát mi fedeztük: ez az EU-ban az egyik legmagasabb arány és kétszerese a WHO ajánlásának.
- Az egészségügyre 2010-ben a GDP 5 százalékát költötte az állam, 2019-ben már csak 4,3 százalékát, az EU-s országok átlaga ugyanebben az időszakban 7 százalék volt.
- A súlyosan alulfinanszírozott közegészségügyből menekült, akinek volt pénze arra, hogy megfizesse a magánkezeléseket. Valójában a Fidesz tolta minden erejével a magánegészségügy felé a betegeket.
- A közegészségügy állapotát mutatja, hogy az állam már olyan alapfunkciókat sem képes ellátni, mint a mindenhol elérhető háziorvosi ellátás. 2010-ben 6500 háziorvos volt a rendszerben, 2019-ben már csak 6000. 2022. januári adatok szerint 508 településen 645 betöltetlen praxis van és a praxisok 10 százaléka tartósan betöltetlen. A háziorvosok átlagéletkora 60 év.
- A magyarok egészségi állapota az egyik legrosszabb Európában. Átlagéletkorunk 5 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál, a megelőzhető halálozásban az utolsók vagyunk Európában (és kétszer olyan magas nálunk, mint az EU-ban), ahogy nálunk van a legtöbb daganatos beteg is.
- A félrekezelt járvány alatti hosszú egészségügyi leállás következménye is az, hogy a KSH adatai szerint 2020-ban 10 ezerrel kevesebb volt a nyilvántatásba vett daganatos betegek száma, mint az előző évben, sőt, az elmúlt öt év átlagához képest.
- 2011-12-ben azzal a felkiáltással államosították a kórházakat, hogy majd ezzel megelőzik az adósságok újratermelődését és egyenlő színvonalat biztosítanak mindenhol. Ebből semmi sem sikerült: 2018-ra az adósság a korábbi duplájára nőtt.
- Az egészségügy leépítésének része volt az önálló egészségügyi minisztérium megszüntetése és stratégiailag fontos egészségügyi háttérintézmények felszámolása.
- Az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével pedig 4 ezer egészségügyi dolgozót üldöztek el a pandémia kellős közepén. A köz-és magánellátás merev szétválasztása tovább súlyosbította az orvoshiányt, ami veszélyezteti a betegek ellátását.
- A járvány miatti egészségügyi leállás és az óriásira nőtt várólisták is a magánegészségügy felé terelték az embereket, és az elhibázott járványkezelés miatt egyelőre nem látni, mikor fog tudni ebből érdemben ledolgozni az egészségügy.
Szél Bernadett kiemeli továbbá azt is, hogy minden létező kutatás azt mutatja, hogy a magyarok a legsúlyosabb problémának az egészségügy helyzetét látják.
“Azt hiszem, ez még annál a felsorolásnál is többet mond a kormány teljesítményéről, mint amit itt most bemutattam. Ha a Fidesz marad, velünk marad az egészségügy katasztrofális helyzete, a rossz szakdolgozói bérek, az egészségügyi szolgálati jogviszony, a betegek ellátási érdekét felülíró megannyi döntés és persze a magyar társadalom egyre nagyobb kettészakítása az állami és a magánegészségügy mentén.
Mi biztosan azon fogunk dolgozni, hogy a magyar állam ne stadionokra, hanem egészségügyre költsön kiemelkedően az európai országok között,
és mindenki számára elérhető legyen a jó színvonalú állami egészségügyi ellátás.”
