Az eddigi legkeményebb vitát hozta a miniszterelnök-jelöltek utolsó vitája, amit szerda este rendeztek az RTL Klubon. Karácsony Gergely visszalépése miatt két jelölt maradt állva az utolsó vitára: Dobrev Klára, a DK jelöltje és Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Momentum jelöltje.
A vita hűen tükrözte az utóbbi napok feszült hangulatát: a vita első fele az eddigi legkeményebb adok-kapokat hozta a jelöltek között. Dobrev azzal vádolta Márki-Zayt, hogy az utóbbi napokban bebizonyította, hogy nem alkalmas a jelöltségre, a hódmezővásárhelyi polgármester erre azzal vágott vissza, hogy Dobrev a legkevésbé esélyes jelölt Orbán Viktor ellen.
Dobrev kitartott korábban hangoztatott álláspontja mellett, hogy Márki-Zay szerinte Trump módszereit követi, amikor minden nap újabb és újabb alaptalan vádaskodásokat fogalmaz meg. Márki-Zay erre azt mondta, bizonyítékai is vannak, hogy nem alaptalanul vádaskodik: a DK állítólagos zsarolására Popovics Judit példáját hozta fel (aki az egyik induló lett volna az egyik körzetben, csak nem kapott befogadó nyilatkozatot a pártoktól), akit állítása szerint előbb meg akartak vesztegetni a DK helyi emberei, végül megfenyegették. Dobrev ezt hazugságnak nevezte, és azt hangoztatta, hogy Márki-Zay egész egyszerűen nem mond igazat. A hódmezővásárhelyi polgármester erre azzal felelt, hogy ezt nem ő állítja, hanem Popovics, vele vitatkozzon.
Dobrev perceken keresztül tovább ütötte a vasat, szerinte ha Márki-Zay már ezt a nyomást sem bírja, amit az előválasztási kampány okoz, a Fidesz ellenit sem fogja, emiatt alkalmatlannak nevezte a Momentum jelöltjét.
Márki ellentétesen látja: mint mondta,
ő Dobrevvel ellentétben képest elismerni a DK jelöljének érdemeit, alkalmasnak találja a miniszterelnökségre, esélyesnek viszont nem,
szerinte az ő és Karácsony Gergely kötötte jobb- és balközép vezette szövetségnek sokkal nagyobb esélye van legyőzni Orbánt, mint Dobrev baloldali koalíciójának.
A tervezett közös nyilatkozat kapcsán, ami az ellenzéki választók megnyugtatását szolgálta volna, is vita alakult ki a jelöltek között. Márki-Zay szerint Dobrev miatt hiúsult meg, hogy kiadják a nyilatkozatot, mert Dobrev azt is bele akarta vetetni, hogy mindketten egyenlő esélyekkel futnak neki az előválasztásnak, amit Márki-Zay nem volt hajlandó aláírni. Végül megállapodtak abban, hogy kiadnak egyet, Dobrevnek csak annyi kikötése volt, hogy írják bele, hogy egyikük sem fog “mocskot dobálni a másikra”.
Ezután a vita érdemi része következett.
Az Alaptörvény kapcsán Dobrev azt mondta, a jelenlegi sarkalatos törvények a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják. Széleskörű támogatásra számít abban, hogy ezen változtatni kell, és szerinte egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól arra, hogy módosítsák az alkotmányt. Márki-Zay ehhez csatlakozva úgy fogalmazott, Magyarországnak egypárti alkotmánya van, és még idén el kell kezdeni egy új alkotmány létrehozását, amelyet reményei szerint népszavazás fog szentesíteni. Szerinte ugyanakkor egy a “bűnözőktől megszabadított” Fidesznek a kívánságait is tekintve kell venni, máskülönben nem garantálható, hogy nem akarja majd mindenki ciklusonként átírni. Dobrev is egyetértett ezzel, de elmondta, hogy a hatpárti alkotmány is elfogadhatatlan, a cél az, hogy ne lehessen összevissza rángatni az alkotmányt.
Az elszámoltatás kapcsán Márki-Zay kiemelte, a korrupciónak nincs színe, ő ugyanannyira üldözné a kormánypárti, és az ellenzéki korrupciót is. Dobrev azt hangsúlyozta, egy olyan jogrendet szeretne, ami a mindenkori kormányt korlátozza, a civil kontroll kiépítése pedig az egyik legfontosabb feladatuk lesz. Azt is kiemelte, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy élhető és demokratikus országunk legyen. Márki-Zay jelezte, hogy további fontos kitétel, hogy olyan emberek vezessék az új kormányt, akikről az emberek el is hiszik, hogy véghez vinnék az elszámoltatást, márpedig a Gyurcsány-kormány 2002 után sem számoltatta el a Fideszt. Szerinte Hadházy Ákos személye garancia lehetne arra, hogy valóban lesz elszámoltatás.
Utána a gazdaságpolitika kövezett. Dobrev a kétkulcsos SZJA mögött állt ki, melyben a második kulcs az egymilliós jövedelem felettre vonatkozna. Márki-Zay erre úgy reagált, hogy neki sincs baja a kétkulcsos SZJA-val, neki csak az a kérése, hogy ne emeljenek adót, mert a Fidesz akkor csak arról fog beszélni a kampány során, hogy az ellenzék adót akar emelni. A minimálbérről szólva Dobrev azt mondta, európai minimálbért kell bevezetni, és személyes sikernek érzi, hogy már Orbán is elkezdett beszélni a minimálbér-emelésről. A 27 százalékos áfa csökkentésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy fokozatosan kellene csökkenteni, amivel Márki-Zay is egyetértett, ahogy azzal is, hogy be kell vezetni az eurót, ennek feltételeinek a következő ciklus végéig meg kell felelnie az országnak.
Az üzemanyagárak kapcsán Dobrev azt mondta, lehetetlen az, hogy a kormány irtózatos pénzeket keressen a jövedéki adóval, miközben az emberek nem tudják fizetni a mindennapi terheket. Szerinte a kormány feladata az, hogy az áremelkedés megálljon. Ő a világpiaci ár emelkedésekor automatikusan csökkentené az üzemanyagárakba beépített adótartalmakat. Márki-Zay erre figyelmeztetet, hogy óvatosan kell bánni a költségvetési ígéretekkel, éppen ezért
ő nem ígér olyanokat, amiket nem tud teljesíteni.
Szerinte ha valaki az ígéreteket nézi, az szavazzon a Kétfarkú Kutyapártra. Dobrev erre úgy reagált, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, ami ne lenne megvalósítható. Szerinte baloldali politikára van szükség, különben tönkre fog menni az ország.
A következő téma az egészségügy volt. Márki-Zay elmondta, hogy nagyon gyorsan kell emelni a szakdolgozók bérét, mert súlyos ellátási zavart idéz elő a szakemberhiány. Szerinte a magánszolgáltatók bevonása is szükséges a hosszú várólisták miatt, ennek költségét pedig szerinte az államnak kell magára vállalnia. Dobrev ígéretet tett rá, hogy tíz év alatt 9 ezer új szakdolgozót, 3 ezer orvost és 500 háziorvost állítanak vissza az állami egészségügybe. Márki-Zay elképzeléséhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy ha az állam nem tudja garantálni, hogy egy beteg időben eljusson egy vizsgálatra, akkor lehetővé kell tenni számára a magánellátást.
A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Dobrev azt mondta, hogy azonnali béremelésre van szükség, ő rögtön 30 százalékkal emelné meg a fizetésüket, azoknak pedig kétszeres-háromszorost bért adna, akik hátrányos helyzetű diákokat tanítanak. Márki-Zay is egyetértett abban, hogy nagyon fontos lenne hamar megemelni a pedagógusok bérét, a 30 százalékot is reálisnak tartja, az elmaradottabb térségekben pedig szerinte is nagyobb emelésre van szükség ösztönzésként. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, nem tudni, hogy mennyi pénz áll majd a következő kormány rendelkezésére, mert az egészségügyi dolgozók és a rendvédelmi dolgozókét bérét is azonnal meg kellene emelni, hiszen félő, hogy az elvándorlás miatt működésképtelen lesz a rendvédelem, az egészségügy és az oktatás is.
Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy az iskolák fenntartását vissza kellene adni az önkormányzatoknak. Dobrev az egyetemeket is visszavenné az alapítványoktól, és azt ígérte, hogy ingyenessé teszi az első diplomát.
A nők helyzetével kapcsolatban Márki-Zay egy korábbi kijelentésével kapcsolatban alakult ki kisebb vita, amikor a hódmezővásárhelyi polgármester méltatta Dobrev Klárát, amiért nő létére ilyen jó eredményt tudott elérni az első fordulóra. Dobrev itt szándékosan úgy tett, mintha nem értené, hogy Márki-Zay itt nem a nőket akarta dehonesztálni, hanem pont hogy örömét kifejezni amiatt, hogy a magyar társadalom úgy tűnik, elkezdett végre megérni arra, hogy egyenlő esélyt biztosítson a nőknek is. A DK jelöltje arról is beszélt, hogy jogszabállyal és munkaügyi ellenőrzéssel lépne fel annak érdekében, hogy ne lehessen fizetéskülönbség férfi és nő között ugyanabban a pozícióban. Azt is mondta, hogy a DK-ban a jelöltjeik harminc százaléka nő, de szeretné ha ötven százalék lenne.
A családtámogatásokról szólva Márki-Zay azt mondta, hogy nemcsak megtartaná ezeket, hanem ki is terjesztené, mert szerinte az államnak továbbra is ösztönöznie kell a gyerekvállalást. Dobrev nem értett egyet Márki-Zayval, szerinte a Fidesz családtámogatási rendszere “teljes kudarc”, mert nem született több gyerek. A CSOK-ot ugyanakkor ő is kiterjesztené, hogy még többen igénybe vehessék.
Az utolsó téma a zöld politika volt. Dobrev azt ígérte, hogy zöld kormány lesz jövőre, és konkrét intézkedéseket is említett, például panelrekonstrukciós, társasház-felújítási program indítását uniós forrásokból, a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését és az erőművek korszerűsítését. Márki-Zay pedig azt mondta, hogy Szél Bernadett és Jávor Benedek is komplett zöld programon dolgozik, és felsorolt jó néhány környezetvédelmi intézkedést, amit Hódmezővásárhelyen már bevezetett polgármesterként.
A vita végén a két jelölt másfél percet kapott arra, hogy maga mellett kampányoljon. A DK jelöltje azt hangsúlyozta, győzni nem egyik vagy másik jelölt, hanem az összefogás tud Orbán ellen, itt lenne ugyanakkor az ideje, hogy 12 év konzervatív kormányzás után végre baloldali kormányzás következzen. Márki Zay ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy nemzeti egységkormányra van szükség, bal- és jobboldal koalíciójára, egy olyan közös programban kell megállapodniuk, amiben mind bal-, mind jobboldali, liberális, zöld és jobbközép elemek is szerepelnek. A két jelölt a vita lezárásaként kezet fogott egymással.
Később az RTL Klub közzéadta a Závecz Research gyorsfelmérését, ez szoros eredménnyel ugyan, de Dobrev szűk győzelmét jelezte a vitában. A hvg.hu, illetve a Telex közönségszavazását viszont toronymagas Márki-Zay nyerte meg, kérdés persze, hogy egyik-másik felmérés vagy szavazás mennyire reprezentatív és megbízható a tényleges fogadtatást illetően.
A Telex összefoglalója a vita legkeményebb pillanataiból itt visszanézhető:
