“A New York-i terrortámadások után két évtizeddel még mindig fájó szívvel emlékezünk a több ezer ártatlan áldozatra. 2001. szeptember 11-én bebizonyosodott, hogy a keresztény civilizáció békéjéért és biztonságáért nap mint nap meg kell küzdenünk“

– így emlékezett meg Orbán Viktor a szeptember 11-i terrortámadások 20. évfordulójáról az MTI-hez szombaton eljuttatott levelében.

Orbán a levélben igyekezett hangsúlyozni, hogy a tragédia után Magyarország Európában az elsők között vállalt szerepet a terrorizmus elleni harcban, a NATO-hadműveletekben pedig legjobb tudása szerint támogatta a szövetségeseit. Orbán szerint ez érvényes a 2015-ös migrációs válság óta keletkezett európai terrorfenyegetettségre is, amit a magyarok a határok védelmével igyekeztek csökkenteni.

“Azért dolgozunk, hogy soha többé ne történhessen meg olyan, ami húsz évvel ezelőtt New Yorkban“

– írta levelében a miniszterelnök.

Bár a miniszterelnök az utóbbi években igyekszik feltüntetni magát a terrorizmus egyik legádázabb európai ellenségének, érdemes felidézni, hogy nem mindig volt ez így. Első miniszterelnöksége idején, 2001-ben a szeptemberi terrortámadások után pl. olyan diplomáciai feszültség alakult ki a kormánya és Washington között, amit csak évek után sikerült helyreállítania a 2002-től felálló szocialista kormányzatoknak. A feszültséget az okozta, hogy Orbán nem volt hajlandó elhatárolódni Csurka István egykori MIÉP-elnök nyilatkozatától, aki Washingtont hibáztatta a tragédiáért. Csurka azt írta:

“Amerika megérdemelte a sorsát, mert a világ elnyomott népei nem tűrhették válaszcsapás nélkül a globalizmus által rájuk rótt megaláztatásokat, a kizsákmányolást és a Palesztinában folyó tervszervű népirtást“.

Bár Orbán a tragédia után mintaszerű Amerika-párti nyilatkozatokat adott ki, Csurka nyilatkozatát nem volt hajlandó elítélni. Kormánya azután is feltűnően hallgatag maradt, hogy a nyilatkozatot egyöntetűen elítélték mind az MSZP, mind az SZDSZ, mind a Kisgazdapárt vezetői. A hallgatásra remek példát szolgáltatott Kövér László, aki azzal tért ki az érdemi állásfoglalás elől, hogy azt nyilatkozta, a terrortámadás után nincs másnak helye, mint a részvét és az undor kifejezésének,

“ennél többet egy politikus nem célszerű, ha mond; hogyha mond, akkor lehet, hogy hibázik, és szerintem ez megtörtént Csurka Istvánnal is”.

Jeszenszky Géza nagykövet Washingtonból jelentette, hogy a kormányfő hallgatásának a magyar–amerikai viszonyra nézve súlyos következményei lesznek. Így is lett: a később a Gyurcsány-kormány által feloldott titkos amerikai jelentések szerint az Egyesült Államok az eset után

átértékelte Orbán személyiségét, “értékeit hatalmi megfontolásoknak szükség szerint alárendelő” politikusnak könyvelték el őt.

A viszony olyannyira eljegesedett Orbán és a jobboldali amerikai kormányzat között, hogy a magyar miniszterelnök hiába igyekezett a 2002-es választások előtt ifjabb George Bush elnök színe elé kerülni,

az amerikaiak nem fogadták őt.

A feszültséget csak tetézte, hogy az Orbán-közeli médiában Csurka nyilatkozatát semlegesen, vagy egyenesen pozitívan fogadták, és csak a baloldali sajtóban ítélték el. Orbánt innentől kezdve megbízhatatlannak, hataloméhes politikusnak könyvelték el az USA-ban, aki hatalomtechnikai okokból képes feláldozni az integritását és megbízhatóságát a nemzetközi szövetségesek körében. Az elhatárolódás megtagadása azt jelezte, hogy Orbánnak semmi nem drága, ha a szavazatok megszerzéséről van szó, Csurka és a MIÉP szavazataira ugyanis szüksége volt a 2002-es választásokon.

Kíváncsi rá, mit gondolnak a kommentelők Orbán mai leveléről? Itt elolvashatja:

Szétszedték a kommentelők Orbánt a 9/11-re emlékező érzéketlen levele miatt