Több mint 30 ezren vettek részt szombaton Magyarország eddigi legnagyobb Budapest Pride-felvonulásán. A Budapest Pride szervezőinek közleménye szerint “minden várakozást felülmúló harmincezres tömeg vett részt” a rendezvényükön.
“Az elmúlt heteket, hónapokat meghatározta a Fidesz-KDNP kormány végletekig fokozott homofób, transzfób, kirekesztő és gyűlöletkeltő kampánya. Annak ellenére, hogy 2020 tavasza óta jogi- és politikai eszközökkel is offenzívát folytatnak az LMBTQ közösség ellen, annak ellenére, hogy a kormányzati média készséggel tolmácsolja ezeket a félrevezető, manipulatív propaganda üzeneteket, a mai napon, a 26. Budapest Pride Felvonulás végén bebizonyosodott, hogy Magyarország nem kíván részt venni ebben a színjátékban”
– írták a közleményben, hozzátéve: a menetben “rekordszámú diplomata is részt vett”, és “hat különböző EP-frakcióból érkező képviselő”.
A felvonulás a Madách térről indult fél háromtól, már itt több ezer ember összegyűlt, akikhez menet közben még többen csatlakoztak. A tömeg nagyságát érzékelteti, hogy mialatt a tömeg eleje már túlhaladt a Rudas Gyógyfürdőn, a Szabadság híd még mindig tele volt felvonulókkal.
Ellentüntetők is akadtak, akik a Fővám térnél és a Gellért fürdőnél gyűltek egy csoportba, maximum százan lehettek. A Telex tudósítása szerint volt náci karlendítés és „Mocskos buzik” skandálás is, de komolyabb atrocitások nélkül vonult el mellettük a menet. A Hetero Pride Mozgalom nevű szerveződés eseményén Gaudi-Nagy Tamás arra szólította fel a rendezvény résztvevőit, hogy vonuljanak át a Fővám téren gyülekező Budaházy Györgyékhez, majd fényképezzék le a Pride-felvonuláson azokat,
akik kisgyerekkel vonulnak, mert az szerinte bűncselekmény az új törvény alapján.
Elmondása szerint arra készült, hogy felszólítsa a rendőröket, hogy vegyék el a gyerekeket a gyerekkel vonulóktól. Hogy ezt végül megtette-e, az nem világos.
A menet eleje kicsivel 5 óra után ért a Tabánhoz, a tömeg vége ekkor még a Szabadság híd környékén járt. Őket bevárva, valamivel fél hat után kezdődtek meg a beszédek.
Nagyot ütött Hegedűs Emmett, 17 éves transznemű gimnazista beszéde, aki elmondta: kamaszként személyiségfejlődése legérzékenyebb szakaszában tapasztalhatta meg, milyen az, ha az államhatalom az ő és a hozzá hasonlók szabad életének ellehetetlenítésére tör.
“Őszintén azt gondolják az emberek, hogy én azt választottam, hogy transznemű leszek? Akkor valaki magyarázza el, hogy ez miért jó nekem”
– mondta Emmet, aki felszólalása végén feltette a kérdést, hogy meddig lehet ezt még így csinálni, és hozzátette, hogy “elege volt”.
Vay Blanka, a Szabadnem blog szerzője, a Prizma transznemű egyesület aktivistája azt emelte ki beszédében, hogy nekik, a “szivárványharcosoknak” szerinte “varázserejük” van, mert képesek arra, hogy a jó irányba változtassák meg az embereket.
“Mert amikor egy meleg, transznemű kiáll, és azt mondja tiszta szívvel, hogy ilyen vagyok, nem tudom megváltoztatni, akkor sokszor kiderül, hogy hiába a gyűlöletkeltés, az emberek tudnak jók lenni. Nem mindig, nyilván, de gyakrabban, mint gondolnánk. És gyakrabban, mint azt Orbán Viktor szeretné”
– jelentette ki.
A magyar politikusok közül elsőként Szél Bernadett szólalt fel, aki arról beszélt, hogy ellenzéki politikusnőként megtapasztalhatja a többszörös kisebbségi helyzetet, és ez alapján arra jutott, hogy a hatalom
“nem akarja, hogy láthatóvá váljunk, nem akarja, hogy helyet követeljünk magunknak, nem akarja, hogy kiálljunk magunkért és egymásért”.
Szél szerint a hatalomra a szabad társadalom, az önmagukkal és másokkal is békében élő emberek jelentik a legnagyobb veszélyt.
Az utolsó felszólaló Karácsony Gergely főpolgármester volt, az ő felszólalásáról külön cikkben számoltunk be.
