Két fontos ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormány ellen szerdán az Európai Bizottság
– derült ki a Bizottság honlapján megjelent júniusi összesítésből.
Az egyik ügy a Klubrádióé: a Bizottság szerint a Médiatanács erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozva utasította el a rádió frekvenciahasználati kérelmét. Mint kifejtették: a rádió jogosultságának megújítását elutasító határozatak aránytalanok és átláthatatlanok voltak, így sértették az uniós jogot. Diszkriminatív módon alkalmazták emellett a hatóságok a magyar médiatörvényt, holott az uniós távközlési szabályok alapelvei között szerepel az arányosság elve és a diszkrimináció tilalma is.
A Momentum EP-képviselője, Donáth Anna közleményt is kiadott az ügyben: mint fogalmazott, tavaly szeptemberben és idén márciusban is levélben jelezte a Bizottságnak, hogy a csak a Fidesz által delegált tagokkal működő Médiatanács a sajtószabadság megvédése helyett “a kormány érdekeinek kiszolgálásán, és a médiaszabadság korlátozásán fáradozik”. Szerinte a Klubrádió pályázatának elutasításával
“a gyakorlatban elhallgattatták az egyik utolsó, független magyar médiumot”.
Nemcsak a Klubrádió ügyét kifogásolta ugyanakkor a Bizottság: felszólító levelet küldtek egy másik ügyben is, a lex Gyöngyöspata néven elhíresült törvény miatt, amit tavaly nyáron fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály arra kötelezte a bíróságokat, hogy az iskolai szegregációs perekben pénzbeli kártérítés helyett oktatást-képzést állapítsanak meg sérelemdíjként.
Emlékezetes: a Fidesz tavaly év elején, mielőtt a járvány felülírta volna, több hetes gyűlöletkampányt indított a bírósági ítélet ellen, ami 100 millió forintos kártérítést ítélt volna meg annak a 60 roma fiatalnak, akiket korábban éveken át társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktattak a gyöngyöspatai iskolában. Orbán Viktor az ítélet kapcsán akkor úgy fogalmazott: „Ha ott élnék, mégiscsak megkérdezném, hogy az hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül.”
A Bizottság most úgy érvelt, a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről szóló irányelvnek, illetve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvnek.
„A két irányelv előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen”
– áll a Bizottság közleményében.
A magyar kormánynak két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.
(Telex nyomán)
