Beviheti a végső ütést a Tokaj térségében élő gazdáknak a készülő új borászati és szőlészeti törvény – írja a Népszava.
A lap szerint az új rendelkezés
utat nyithat a NER-lovagoknak, akik könnyen juthatnak területhez a borvidéken.
A javaslat szerint különválasztanák a síkfekvésű és a hegyi területeket, s csak az utóbbiakról kerülhetne ki “tokaji” névvel ellátott palack, a többiek csak “zempléni” megjelöléssel forgalmazhatnának, ami jóval kevesebb bevételt jelentene.
“Az utóbbi évek intézkedései sorra azt a gyanút erősítik, hogy a NER-lovagok szemet vetettek erre a térségre. Minden eszközzel, ha kell, törvénymódosításokkal is igyekeznek elősegíteni, hogy a kisbirtokosok tönkremenjenek, s néhány hatalom-közeli kézben koncentrálódjanak az itteni területek”
– nyilatkozta egy tolcsvai borász a lapnak.
A javaslat, ha megszavazzák:
- gyakorlatilag kettévágná a hatezer hektáros borvidéket, és zempléninek minősítené pl. Olaszliszka, Hercegkút, Szegi, Sárospatak, Bodrogkisfalud, sőt még Tokaj és Tolcsva egyes területeit is.
- azt is szabályozná, hogy tokaji néven csak olyan bort lehessen forgalomba hozni, ahol a hektáronkénti tőketerhelés nem haladja meg a 2,5 kilogrammot. Ez főként azokat a régi termelőket érintené hátrányosan, akiknek még a szülei, nagyszülei telepítették el a szőlőt.
Egy hercegkúti szőlőtermelő úgy nyilatkozott: “számos potentát vett itt területeket az utóbbi időben, kivágták a régi szőlőket, s felvették a 75 százalékos állami támogatást az új telepítésre, vagyis, ha úgy tetszik, zömmel közpénzből gyarapították a saját vagyonukat”.
A Népszava információi szerint a NER-hez köthető gazdálkodók zöme hegyvidéki birtokkal rendelkezik. Abban érdekeltek tehát, hogy minél kevesebb legyen a tokaji megjelölésű terület, s magasabb árfekvésben lehessen a borokat értékesíteni.
