Bár elsőre Orbán Viktor győzelméről szóltak a hírek a magyar sajtóban, délutánra több alternatív értelmezés is napvilágot látott, köztük a Deutsche Welle lengyel oldaláé, ami arról írt: ha azok a feltételek alapján születik meg a kompromisszum, amiről a két kormány megállapodott a németekkel, akkor az
“nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről”.
Mint megírtuk: Magyarország és Lengyelország kompromisszumot kötött Németországgal a vétó visszavonásáról.
A megegyezés egyik legfontosabb eleme a magyar kormányfő számára, hogy a jogállami mechanizmust egészen addig felfüggesztenék, amíg az Európai Bíróság ítéletet nem hoz a törvényességéről. Ez a hírek szerint akár 2022 közepéig is eltarthat, Orbánnak tehát teljesülhetne az egyik legjelentősebb követelése, vagyis hogy a 2022-es parlamenti választások előtt ne kelljen szembenéznie az uniós pénzek elvonásával.
Igen ám, csakhogy ez a lehetőség eddig is fennállt Orbán számára. Ahogy Dobrev Klára, a DK EP-képviselője is emlékeztett egy Facebook-bejegyzésében: “Egy jogállamban minden döntés bíróság előtt megtámadható, márpedig az EU jogállami alapon működik. Ez mindig így volt, ezután is így lesz. Most annyi történik, hogy egyfajta szépségtapaszként Orbán megkapja azt, ami magától érthető”.
Ezt erősítette meg Donáth Anna, a Momentum EP-képviselőjének egy posztja is, aki szerint Orbánnak a szerdai megállapodástól függetlenül eddig is volt lehetősége arra, hogy a jogszabály alkalmazásának felfüggesztését kérje ideiglenes intézkedésként a Bíróságtól. Lényegében most ezt előlegezték meg neki a németek. Donáth szerint az sem biztos, hogy a 2022-es választás utáni időszakig húzódna az Európai Unió Bíróságának normakontrollja. Előfordulhat, hogy néhány hónapon belül meghozzák a döntésüket, ami egy ilyen súlyú ügyben erősen indokolt lenne.
Röviden: Donáth szerint nem arról van tehát szó, hogy a németek engedtek volna Orbánnak, hanem arról, hogy hagyták, hogy
éljen a normakontrollhoz való jogával, ami eleve járt volna neki.
Orbán győzelmét teszik kérdésessé az időközben kikerült német-lengyel-magyar paktum részletei is. A Portfolio által is szemlézett paktum három fő részből tevődik össze, és nem úgy tűnik, hogy bármelyikben is nyert volna Orbán:
- A mechanizmusról szóló értelmező nyilatkozat ugyan kikötné, hogy nem használhatják azt politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére), de a javaslat ezekre amúgy sem terjedt volna ki, a vita mindig az EU-s pénzek ellopásáról szólt. Ha valamit itt “nyert” Orbán, maximum annyit, hogy kapott egy mentőövet, amivel győzelemként adhatja el a vereségét.
- Orbán az úgynevezett vészfékmechanizmus megerősítésével sem nyert semmit, az ugyanis már eleve szerepelt a rendelettervezetben.
- A mechanizmus, függetlenül attól, hogy Orbán megtámadja-e a bíróságon, 2021. január 1-jétől életbe lép, ami egyet jelent azzal, hogy minden szabálytalanság az EU-s pénzekkel kapcsolatban büntethetővé válik.
Erősen kérdéses az is, hogy az értelmező nyilatkozat, ami első ránézésre valóban puhít a mechanizmus EP és Európai Bizottság által elfogadott szövegén, bír-e majd egyáltalán bármi jogi kötőerővel. Donáth erről pl. azt írta, “Ha a mechanizmusról szóló rendelet szövegében az szerepel, hogy az alma=alma, a szerdai konklúzióban meg az szerepel, hogy az alma=körte, attól még a jogalkalmazók az alma=alma értelmezést fogják követni, mert az van a jogszabályban, a rendeletben. Nagyon úgy néz ki, hogy ennek a tanácsi konklúziónak egyetlen egy funkciója van: kapjon a Fidesz egy papírt, amit tud lobogtatni, de aminek érdemi ráhatása nincs a dolgok folyására”.
Nem jó hír Orbánnak az sem, hogy a paktumról egyelőre csak a németekkel állapodott meg. Az esetleges alkut az összes tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A javaslat még sokban változhat, könnyen lehet, hogy olyan módon, ami kevésbé lesz kedvező Orbán számára.
Pedig az már a jelenlegi formájában sem feltétlenül jó hír neki, mert már az világossá teszi, hogy
a legjobb esetben is csak időt nyert vele.
Legkésőbb 2022 közepére ugyanis az EU-nak lesz egy új eszköze arra, hogy fellépjen a forrásait csapoló korrupt rezsimekkel szemben.
Sokan amiatt csalódottak most, mert azt várták a mechanizmustól, hogy segít fellépni a Fidesz diktatúraépítése ellen. Ez azonban irreális elvárás volt, mert a mechanizmus eddig is többnyire a pénzek ellopására szorítkozott. Az, hogy sokan a jogállamiság megmentését várták volna tőle, és ezek az elvárások most nem teljesültek, nem a mechanizmus gyengeségét, mint inkább az előzetes elvárások észszerűtlenségét jelzik.
A Deutsche Welle sem értékelte pozitívnak a paktumot, azt írták:
“nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről, ha elfogadná azokat az ajánlatokat, amelyeket Berlin és Brüsszel több héten át tesztelt”.
A lap szerint ha megegyezés születik, az nagyrészt az EU ultimátumának eredménye lehet. Az ultimátumról korábban mi is beszámoltunk, eszerint ha nem áll el a vétótól a két ország, akkor a többi 25 tagállam Magyarország és Lengyelország kihagyásával döntene a koronavírus-helyreállítási alapról.
Sokan már most is azt állítják, hogy a lengyelek visszalépése mögött nagyrészt az állhatott, hogy nem merték megkockáztatni, hogy elessenek a közel 65 milliárd eurós támogatástól.
Molnár Csaba, a DK EP-képviselője pontosan erről írt egy bejegyzésében. Molnár szerint a vétó visszavonásáról inkább dönthetett az, hogy a lengyeleknél lassan kormányválságot okozott a vétó belebegtetése, mintsem az, hogy a németek a lengyeleknek és a magyaroknak kedvező javaslatot hoztak tető alá.
Molnár azt írta: a kisebbik lengyel kormánypárt ma reggel megüzente a miniszterelnöknek, ha estig marad a vétó, akkor kilépnek a koalícióból és jöhetnek az előrehozott választások. Ennek már nem tudott ellenállni a lengyel miniszterelnök, ugyanis a felmérések szerint egy előrehozott választáson komoly esélye lenne a mai ellenzék győzelmének. Vagyis a lengyelek belpolitikai okból döntöttek a vétó visszavonásáról, nem csak uniós, vagy német nyomásra.
“Ezzel pedig Orbán magára maradt. Mivel Orbán befolyása az Unióban harmatgyenge, senki egy pillanatra sem veszi komolyan, ezért a lengyel nagy testvér átállása miatt nem maradt számára más, mint a feltétel nélküli kapituláció”
– írta Molnár a bejegyzésben.
Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője úgy foglalta össze a paktumot: a megállapodás rövid távon Orbánnak és Morawieckinek kedvezhet, hosszú távon pedig az EU-nak. Kérdés, hogy a magyar ellenzék és az ellenzéki önkormányzatok túlélnek-e a hosszú távig. A magyar demokrácia leépülését ez így egyáltalán nem fogja megállítani, de az EU eszközt teremtett magának, hogy hatékonyabban lépjen fel a korrupt rezsimekkel szemben.
“Ha röviden kéne összefoglalnom, azt mondanám, hogy az EU elengedte Magyarországot, cserébe azért, hogy hosszú távon működőképesebbé váljon. Nem túl jó hír ez nekünk, magyaroknak. Annyit tanulhatunk belőle, hogy a magunk problémáit magunknak kell megoldanunk”
– fogalmazott.
