Sosem látott törést okozhat a szakmán belül a kormány alig néhány óra alatt keresztül vert törvénye.
Rekordsebességgel, kivételes eljárásban szavazta meg tegnap az Országgyűlés az egészségügyi szolgálati jogviszonyról és az orvosi bértábláról szóló törvényjavaslatot.
A javaslat elfogadása tényleg rekord gyorsasággal történt: Orbán hétvégén egyezett meg a Magyar Orvosi Kamara küldöttségével a bértábláról, hétfőn nyújtották be a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, kedden pedig már meg is szavazták. Jelzi, hogy a kormány ismét mennyire tekintette partnernek a szakma képviselőit, hogy a javaslat véleményezésére mindössze 4 (!) órát adtak nekik.
A kevés idő ellenére így is számos kritika érte a javaslatot. Ilyen volt pl. az orvosi másodállások engedélyhez kötése, az orvosok más kórházakba való kirendelése vagy a háziorvosok béremelésből való kihagyása. (A háziorvosok kapcsán Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ígéretet tett, hogy egy külön törvényben fogják rendezni a helyzetüket.)
De nemcsak az orvosok kritizálták a javaslatot, hanem a szakdolgozói kamara is. A kamara egy nyílt levélben csalódottságának adott hangot az orvoskamara szolidaritásának hiánya miatt.
„Ezidáig azt hittük, hogy szolidárisan együtt képviseljük az egészségügyi dolgozó kollégáinkat. Most sajnos csalódottságunknak kell hangot adni. Reméljük, a Magyar Orvosi Kamara szolidaritást vállal velünk, nem fogadja el ilyen formában a törvényt és semmi esetre sem vesz részt a megvalósításában”
– fogalmaztak.
A kamara kifogása alapvetően nem a törvény mellékletében megjelentetett orvosi bértáblára vonatkozik, hanem a joganyagban leírt elvárásokra és követelményekre, amely szerintük a szakdolgozók számára előnytelen helyzetet teremthet, és kedvezőtlen hatást gyakorolhat az egészségügyi ellátórendszer számos területére, akár a betegellátást is veszélyeztetve.
Balogh Zoltán MESZK-elnök az orvosi kamara elnökének, Kincses Gyulának címzett nyílt levelében azt írta, olyan jelentős módosítások vannak a jogviszonyról, amelyek alapjaiban változtatják meg a szakdolgozók foglalkoztatásának gyakorlatát. Balogh aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szakdolgozói humánerőforrás-hiány ellehetetlenítheti egyes intézmények működését, hiszen a többes jogviszony kérdése jelentősen szigorodik.
„A magyar szakdolgozói kar jelentős része másod-, sőt harmadállás együttes fenntartásával tudja biztosítani azt az anyagi biztonságot, amit jogosan követeltek együtt a korábbi tárgyalásokon”
– jegyezte meg.
Balogh úgy fogalmazott: a bérrendezés ilyen egyoldalú formában és ütemezésben tömegek megélhetését veszélyezteti.
