Akik népszavazást szeretnének kezdeményezni, azoknak szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ha sikerül is érvényesíteniük egy kérdést, és elkezdik gyűjteni az aláírásokat, a Nemzeti Választási Bizottság bírságot szab ki, ha nem adja le határidőre az aláírásgyűjtő íveket. A le nem adott aláírásgyűjtő ívekért darabonként 1000 forintos bírságot kell fizetni, ami nem tűnik magában nagy összegnek, de egy komoly kampány alatt viszont már jelentős összegre duzzadhat.
Most azonban megszületett az Alkotmánybírósági döntés, miszerint
alkományellenes a bírság a vissza nem adott népszavazási aláírásgyűjtő ívekért,
mert az fenyegeti a szervezőket, ami pedig elriasztja a választópolgárokat attól, hogy gyakorolják a népszavazáshoz való jogukat. A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény erre vonatkozó két mondatát ezért 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítik – derült ki a Magyar Közlönyben megjelent alkotmánybírósági határozatból.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy bírság intézménye a népszavazáshoz való jog aránytalan korlátozását valósította meg. A szervezőt fenyegető, országos népszavazások esetében akár tízmillió forintos nagyságrendű bírság a szervezőt még akkor is fenyegeti, ha tőle teljes mértékben független, elháríthatatlan külső körülményre vezethető vissza – írja a testület az indoklásban.
Aki vett már részt népszavazási kezdeményezésben, az tudja, hogy egy önkéntes hálózattal megszervezett aláírásgyűjtési akcióban óhatatlan az ívek véletlen, nem szándékos és nem rosszindulatú sérülése vagy elveszése. Az ebből adódó bírságot a nagyobb szervezetek, pártok be tudták kalkulálni amikor elindították az akciót, de kisebb civilszervezeteket, magánszemélyeket ez megakadályozhatta a kezdeményezés elindításában.
