A napok óta húzódó kormányfői tanácskozásnak még a döntés előtt küldött egy erős üzenetet az Európai Parlament elnöke, David Sassoli. Közleményében felvázolja, mire is számíthat a 27 ország vezetője a EP-től, mik azok a feltételek, amelyeknek teljesülnie kell.
Kerek perec megmondta, ha ezek a feltételek nem teljesülnek kellő mértékben, akkor a Parlament nem fogadja el az alkut!
Ezek a következőek:
- meg kell emelni az EU-s költségvetés saját forrásait,
- meg kell szabadulni az EU-s büdzsét terhelő és bonyolító visszatérítések rendszerétől (ezeket 1984-ben a britek harcolták ki, majd erre hivatkozva a németek, hollandok, osztrákok, dánok és svédek is kaptak ilyeneket, és most is ragaszkodnak hozzájuk),
- „effektív módon védeni kell a jogállamiságot” az uniós költségvetés lebonyolítása során.
A harmadik pontban egyértelműen Orbánt vette célba,
miközben azt is megjegyezte, aggódik, hogy elveszik az európai szolidaritás és a közösségi szellem. A jelenlegi 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás évek óta húzódik Lengyelország és Magyarország ellen, de érdemi eredményre nem vezetett, és gyakorlatilag semmilyen hatásos eszköz nem áll rendelkezésre, hogy megfékezzék az Orbánhoz hasonló vezetőket. Ezért is próbálják átvinni a javaslatot, amely szerint az EU támogatásoknak jogállami feltételei kell, hogy legyenek.
Mivel az EP plenáris ülése egyszerű többséget igénylő szavazással dönt a büdzséalku jóváhagyásáról, könnyen megeshet, hogy
egy túlzottan felpuhított javaslat megbukik a parlamentben,
ami hatalmas presztízsveszteséget jelentene a tagállami vezetőknek, és újabb hosszú egyezkedések következnének a nyáron. A helyzet egyáltalán nem egyértelmű, mert míg a jogállamisággal kapcsolatos szabályozás bentmaradt az elfogadott javaslatban, addig a visszatérítések rendszere változatlan maradt, amely nem biztos, hogy átcsúszik a parlamenten.
