Némely országok esetében nehezen érthető, mi alapján döntöttek a járványügyi minősítésről.
Mint mi is beszámoltunk róla, fontos járványügyi szigorításokról döntött vasárnap az Orbán-kormány. Az új rendelkezéseket a környező országokban rohamosan terjedő második vírushullám miatt rendelték el. Az egyes országokat, veszélyességük alapján ezentúl három kategóriába, pirosba, sárgába és zöldbe rangsorolják.
A zöldbe azok az országok kerülnek, amelyekben a kormány szerint veszélytelen a járványügyi helyzet. Ezekből az országokból magyar és külföldi állampolgárok egyaránt korlátozás nélkül beléphetnek. A sárga országoknál eggyel már szigorúbban járnak el, a magyarokat és a külföldieket is szűrésnek vetik alá már a határon. Ha a magyar esetében igazolják a fertőzést, a járványügyi hatóság által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban helyezik el. Ha külföldinél, nem léphet az ország területére. Ha nem mutatják ki a fertőzést, mind a magyarnak, mind a külföldinek kéthetes (házi vagy hatósági) karanténba kell vonulnia.
Nem szükséges ugyanakkor a karantén, ha a magyar állampolgár a Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett negatív covid-teszteredményt tud felmutatni. Külföldi állampolgárnál erre nincs lehetőség, ott mindenképp szükséges a hatósági karantén. Piros országok esetén a belépésre nincs lehetőség, kivéve a magyarok esetében, nekik viszont szűrésen és karanténon kell átesni.
Az alábbi országokat minősítette sárgának a magyar kormány:
Az alábbiak pedig egy részlete azoknak az európai (és ázsiai) országoknak, amelyeket a piros tartományba kategorizáltak:
A teljes lista << ITT >> tekinthető meg.
Röviden végignéztük az egyes országok covid-statisztikáit az utóbbi hetekből, és némely esetben meglepő eredményre jutottunk: vannak olyan országok, amelyeknél nehezen érthető, hogy miért lettek (csak) sárgák, illetve miért lettek egyáltalán azok; vannak olyanok, amelyek esetében a piros minősítést nem értjük teljesen, legalábbis nem világos, hogy miért gondolja azt a kormány, hogy ezeknél annyival rosszabb a járványügyi helyzet, mint egyes sárga országok esetében; illetve olyan is van, amelynél meg azt nem értjük, hogy miért minősítették őket zöldnek, és miért nem sárgának.
Kapásból nem világos pl., hogy Horvátország, ahol pénteken rekordot döntött az új fertőzések száma, és ahova magyarok mennek tömegével nyaralni a következő hetekben, miért nem került a sárga kategóriába, és miért hagyták a zöldben. Nehéz megérteni, hogy mi indokolja a kabinet magabiztosságát, hogy Horvátországról nem kerülhet be az országba a fertőzés, mialatt magyarok tömegei fognak ingázni a két ország között a következő hetekben (a beutazó horvátokról nem is beszélve). Ha Orbán szerint itthon sikerült leverni a járványt, és a legnagyobb kockázatot jelenleg a “behurcolt” esetek jelentik, nem világos, miért gondolják azt, hogy ez a rekord fertőzésszámot jelentő Horvátországból nem jelent veszélyt.
A zöld horvát minősítést különösen érthetetlenné teszi, hogy Norvégiát viszont rárakták a sárga listára. Azt a Norvégiát, ami
szombaton összesen 3 (!) új esetet regisztrált.
A horvátok ezzel szemben úgy kaptak zöld minősítést, hogy pénteken 140-et regisztráltak. A norvégok listára kerülésével kapcsolatban különösen felveti a politikai, és nem a járványügyi, tudományos szempontok alapján meghozott döntés gyanúját, hogy a napokban bejelentették, hogy július 15-től több olyan ország előtt is megnyitják a határaikat, ahol kellően alacsony a transzmissziós ráta. Bár a hivatalos statisztikák szerint Magyarország is egy ilyen országnak számít, Norvégia hazánkat kihagyta erről a listáról. Ezt azzal indokolták, hogy a magyar kormány “hat hete nem szolgáltat fertőzési adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ számára”.
Az Index tegnap rá is kérdezett a külügynél, hogy mi a véleményük a norvégok lépéséről. Röviden azt a választ kapták, hogy “Magyarország mindig a kölcsönösség alapján jár el, Norvégia polgáraival szemben ugyanazokat az elveket érvényesítjük, mint ők Magyarországgal szemben”.
Magyarán: a külügy lényegében elismerte, hogy adott esetben “pofára”, politikai alapon, és nem tudományos szempontok alapján hozzák meg a szigorításról szóló döntéseiket.
Ami eléggé érthetetlen hozzáállás, miután nyilvánvaló, hogy a vírus nem politikai alapon válogat. A vírust nem érdekli, hogy Orbánék szerint a norvégok méltatlanul jártak el a magyarokkal szemben, a horvátoknál viszont sok magyar nyaralni szeretne. Ha az előbbinél alig vannak új fertőzöttek, az utóbbinál viszont ismét meredeken elkezdett emelkedni a számuk, érthetetlen, hogy miért az előbbit, és nem az utóbbi raknák a sárga kategóriába.
Ugyanígy érthetetlen, hogy miért kerülne a hetek óta napi 800 fős esetszámmal stagnáló Ukrajna, vagy a csökkenő tendenciát, jelenleg napi 2-300 új fertőzést regisztráló Moldova a piros tartományba, miközben a hasonlóan több százas napi számokat regisztráló Szerbia, a közel 10 ezret regisztráló Oroszország, és a több tízezres számokat regisztráló Egyesült Államok a sárgába kerül.
Nem ismerjük, hogy mi alapján hozta meg a kormány ezeket a minősítéseket. De elnézve egyes országok példáját, nehezen érthető, hogy mi indokolná a különbségeket, hacsak nem valamilyen, egyelőre nem egyértelmű politikai indok áll a háttérben.
