Nem sokat várt Orbán régi haverja, máris kijelölte az MTA új irányvonalát

Mint megírtuk, tegnap Orbán régi barátját, Freund Tamást választották a Magyar Tudományos Akadémia új elnökévé. Freund megválasztását heves viták előzték meg, melyeknek magvát az adta, hogy sokan nem láttak kellő garanciát a személyében arra, hogy az MTA vezetése független maradna a kormány szándékaitól. Egy az MTA bizonyos tudósait szándékos kormányellenes politizálással vádoló interjúja után Freundot az Akadémia 67 kutatója még egy nyílt levélben is felszólította arra, hogy “tartózkodjon az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába”.

Hogy mennyire megosztotta Freund személye az Akadémia tagságát, azt jelzi, hogy az Index szerint magas részvételi arány mellett csak a szavazatok 58 százalékát szerezte meg. Az új elnöknek nagy valószínűséggel az MTA szerdai online sajtótájékoztatóján sem sikerült megnyugtatnia a személyében kételkedőket, mert bár elmondta, hogy adott esetben a kormánykritikának is lehet helye az intézménynél,

de csak akkor, ha azt kiváló, “szakmailag nem megkérdőjelezhető” kutatók teszik.

Hozzátette: a “gyengék” ellen továbbra is ki fog állni. Hogy vajon ki és milyen alapon számítana szerinte “szakmailag megkérdőjelezhetőnek”, illetve “gyengének”, azt nem fejtette ki. Azt viszont elmondta, hogy a tudománynak nyitottnak kéne lennie a kormányzat észrevételeire, “nem zárkózhatnak elefántcsonttoronyba”.

“A TUDOMÁNY ÉS A POLITIKA EGYÜTTMŰKÖDÉSE NEMZETI ÉRDEK, A JÓLÉTNEK, FEJLŐDÉSNEK, VÁRATLAN KIHÍVÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉS ALAPJA, JÓL PÉLDÁZZA EZT A JELENLEGI VILÁGJÁRVÁNY”

– fogalmazott Freund.

Szavai ismerősen csenghetnek azoknak, akik hallották a kampány alatt az InfoRádiónak kifejtett gondolatait, miszerint “az Akadémia nemzeti intézmény, nem lehet ellenzékben, nem áshatja magát lövészárkokba”. Ami kétségkívül így van, elemi érdeke minden társadalomnak, hogy az értelmisége ne kerüljön összetűzésbe a politikai elitjével, csakhogy Freund csúsztat, amikor úgy állítja be a kormány és az MTA megromlott viszonyát,

mintha azért az Akadémia nemlétező ellenzéki szándékai, és nem a kormány hatalmi céljai lennének a felelősek.

Azzal, hogy az MTA új elnöke úgy csinál, mintha a kutatók is hibáztathatók lennének az Akadémia és a kormány viszonyáért, azt a hamis látszatot kelti, hogy megoszlanak a felelősségek a kialakult helyzetért, és az Akadémia legalább annyira tehet róla, mint a kormány. Ez nem igaz, a kormány volt az, ami az Akadémia életére tört, a kormány vette el tőle a kutatóhálózatát, és ő tette ki függésnek a magyar tudományos élet szereplőit. Az, hogy az MTA tiltakozott ez ellen, nem hiba, vagy etikátlan ellenzéki tevékenység volt a részéről,

hanem felelős demokrata magatartás, a tudomány megvédése a hatalom befolyásolási kísérletével, túlterjeszkedésével szemben.

Úgy csinálni, mintha a labda legalább annyira az Akadémia oldalán is pattogna a felelősség tekintetében, mint a kormányén, az MTA elárulása Freund részéről. A helyzet abszurditását jelzi, hogy ezt mintha Freund is beismerte volna, amikor azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy szeretné, ha idővel

visszakerülne az Akadémia égisze alá az a kutatóhálózat, amit egy éve minden racionális ok nélkül szervezett ki alóla a kormány.

Freund szervilizmusára, megalkuvására utal, hogy ezt az egészet csak annyival kommentálta, hogy bár szeretné, ha visszakerülnének az MTA-ba a hálózatok, “nem azzal szeretné kezdeni az elnöki munkáját, hogy erről meggyőzze a kormányt”.

Mi a véleményed? Ide megírhatod!

Kérjük ossza meg cikkünket, hogy mindenkihez eljusson, így segíti lerombolni a kormányzati propagandát!

OSZD MEG!