Freund Tamást választották a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének a leköszönő Lovász László után. Az MTA a 24 órás online szavazás eredményeit kedd este negyed 7-kor hirdette ki, a szavazati arányokat egyelőre nem közölték.
Az elnökválasztást szokatlanul viharos politikai viták előzték meg. Freund, aki egykor a Fidesz-közeli Professzorok Batthyány Körének tagja volt, és köztudomásúlag jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnökkel, elnöki pályázatában azt írta, a korábbi gyakorlatnak megfelelően
“helyre akarja állítani a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival a közvetlen kapcsolatot, az MTA függetlenségének veszélyeztetése nélkül.”
Ennek érdekében a tervei szerint kétirányúvá tenné a kommunikációs csatornákat, ami azt jelenti, hogy nemcsak az Akadémia hajtana végre kormányzati megrendeléseket, hanem a kormánytól is fogadókészséget várna az ő ötleteikre. Hogy vajon tényleg független marad-e a jövőben a kormánytól az Akadémia vezetése, azt némiképp megkérdőjelezi, hogy Freund az InfoRádiónak adott interjújában nemrégiben pl. úgy fogalmazott:
“az Akadémia nemzeti intézmény, nem lehet ellenzékben, nem áshatja magát lövészárkokba”.
Pályázatában is arról írt, hogy a kormányzattal való tárgyalásokhoz is úgy állna hozzá, hogy ne kockáztassa “a nemzeti érdekeket tisztelő, kölcsönösen előnyös, konstruktív kapcsolatépítést”.
Freund megválasztása előtt komoly össztűz alá került. Néhány napja az MTA 67 tudósa pl. egy nyílt levélben arra szólította fel, hogy “tartózkodjon az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába, valamint tagjainak megosztását, a társadalomtudományok és a természettudományok művelőinek szembefordítását eredményezhetik“.
Az aláírók ezt Freundnak arra a mandineres interjújára írták válaszként, amiben a megválasztott elnök úgy fogalmazott: “Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják”.
Freund nem először került az MTA tudóstársadalma és a kormány között kialakult feszültségek kereszttüzébe. Egy tavaly Orbánnak címzett, kiszivárogtatott levele után szintén számos kritikát kapott, amikor azt írta az MTA egyes kutatóiról, hogy “a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot”. Freund a levélért később elnézést kért „a magukat érintettnek érző kollégáktól“.
Freundnak Pléh Csaba pszichológus, nyelvész volt a legfőbb ellenfele a választáson. Hogy pontosan milyen arányokkal választották meg őt Pléh ellenében, egyelőre nem tudni.
