Többek között azért akart 14 millió forintot kamatostul beszedni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtól, valamint az őket támogató Greenpeace Magyarországtól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mert állításuk szerint őrző-védőket kellett felbérelniük, mikor az említett szervezetek tiltakoztak a biogazdaság felszámolása ellen – közölte a 444.hu.
Az állam keresetét végül a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete megalapozatlannak találta, így elutasította azt.
Az ügy azzal robbant ki, hogy 2013-ban 21 év után megszűnt a kishantosi biogazdaság azután, hogy a területet tíz parcellára bontották fel és az NFA földpályázatán egyiket se nyerték el a kishantosiak.
A biogazdaság vezetői szerint egyértelműen politikailag irányított döntés született a pályázatok elbírálásakor,
mivel a nyertesek között olyanok is felbukkantak, akik korábban egyáltalán nem foglalkoztak gazdálkodással.
Mindkét fél birtokvédelmet kér, a Greenpeace Magyarország pedig riadóláncot is szervezett, végül pedig még a Kúria azt a döntést hozta meg, hogy a pályáztatás törvénysértő volt!
De hiába született meg a Kúria döntése, az új bérlők egyszerűen beszántották a már bevetett földeket.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság most kimondta, hogy a Kishantos “a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”.
Az ítélet megállapította azt is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem tudta bizonyítani, hogy a Greenpeace jogellenes, felróható károkozó magatartást fejtett volna ki, ők egyszerűen csak éltek a gyülekezési jogukkal.
Ezzel lényegében minden kártérítési feltétel hiányzik, így végül a bíróság kénytelen volt az elsődleges keresetet elutasította.
